A szöveg fogalma, szövegtípusok

Szöveg: a nyelv legnagyobb egysége. Több mondatból áll, melyek kapcsolódnak egymáshoz. Szövet szóból származik.

 

A szöveg

- amivel formát adunk a gondolatainknak (Babits)

- teljes, kerek, egész üzenet

- mondatokból áll     

- lehet egyetlen hang (Ó!), ha van célja, és bizonyos helyzetben hangzik el

- egysoros versek, közmondások, reklámszövegek

- a kommunikációs folyamatban eszközként használjuk a gondolataink kifejezésére -> nem a nyelv, hanem a beszéd része

- lehet szóbeli, vagy írásbeli közlés

- nyelvi és nem nyelvi összetevőkből áll

- írásban pl. a mondatok (nyelvi) és a tagolás, a színek (nem nyelvi)

- legkisebb nyelvi egysége a mondat

  • tartalmi követelmény: teljes, összefüggő, logikus gondolatmenet
  • formai követelmény: kerek, lezárt, nyelvileg helyesen megszerkesztett egész

Csoportosítás:

-        szövegmondat: ha a szöveg része

-        rendszermondat: példamondatok

 

-A szöveget többféle szempont szerint csoportosítjuk: kommunikáció fajtája, a szöveget meghatározó kommunikációs funkciók, a kapcsolat fajtája, a kommunikáció színtere, a szövegalkotás módja és a stílusrétegek szerint

1. A kommunikáció fajtája szerint

- attól függ, hányan vesznek részt a kommunikációban

- dialogikus szöveg: jellemző mozzanata a szerepváltás -> szövegalkotóból befogadó

- pl.: társalgás, telefonbeszélgetés, interjú

„- Nem megyünk el délután moziba?

- Áh, most nem jó. Hétvégén?”

- monologikus: egyirányú kommunikáció -> a szerepek nem cserélődnek fel

- pl.: előadás, ismertetés, hozzászólás, naplójegyzés

- „...hiába kérdeztem rá a mozira, nem akart eljönni. Ennyi volt a mainapom, jó éjt, naplóm!”

2. A kommunikáció funkciói szerint

- Elbeszélő típus:

            - célja elsősorban a tájékoztatás, egy eseménysor elbeszélése

            - többnyire időbeliségre épül -> lineáris szerkezet

                        - múltból a jövő felé haladva

                        - jelenből visszatekinteni a múltba

                        - „in medias res”

            - gyakran beépül párbeszéd

            - pl.: diák hazatérve az iskolából -> „Képzeld, anya, mi történt ma! Reggel, amint                                                                        beértem... és egészen hazáig beszélgettünk!”

- Leíró típus:

            - egy élőlény, hely, tárgy, fogalom, folyamat jellemzése

            - általában térbeliségre épül -> lánc- vagy mozaikszerű szerkezet

                        - részektől az egész felé és fordítva

                        - közelebbitől a távolabbi felé és fordítva

                        - középről kiindulva, koncentrikusan és fordítva

                        - kívülről befelé és fordítva

            - ritkán jelenik meg a leíró személye

            - pl: „A szobája kicsi, mégis fényes volt. A bézs falakat poszterek borították...”

- Érvelő típus:

            - célja a meggyőzés, az olvasóra gyakorolt hatás

            - logikai rendre épül (ok-okozati kapcsolat)-> lineáris szerkezet

            - fontos eleme a tételmondat -> állítás

                        - ennek bizonyítása vagy cáfolása a cél

                        - érveket használunk

            - pl.: tinédzser lány partiba akar menni, és a szüleinek azzal érvel, hogy a többieket is                     elengedték, pedig ők rosszabb tanulók, mint ő

3. A kommunikációs kapcsolat fajtája szerint

- Szóbeli szövegtípus

            - élőszóban ált. kevesebb igényességgel fogalmazunk -> lazább mondatkapcsolatok,                         szabálytalanabb szövegszerkesztés

            - csak egyszer hangzik el, ezért gyakrabban van szükség ismétlésre, visszautalása

            - redundancia használata

            - mimika, testbeszéd is fontos szerepet játszik (nem nyelvi jelek)

            - előnye: látjuk, halljuk a befogadó visszajelzéseit

            - pl.: társalgás, meghívás, köszönés, szónoklat

- Írásbeli szövegtípus

            - az élőbeszéd nem nyelvi jeleit nem helyettesíti, de valamennyire megjeleníti

                        - pl.: J

            - többnyire tudatosabb, igényesebb és megformáltabb -> van idő előkészíteni

            - nincs szükség ismétlése

            - maradandóbban őrzi a nyelvi hagyományokat

            - pl.: feljegyzés, levél, önéletrajz, novella

4. A kommunikáció színtere szerint

- a helyzet, amiben megalkotjuk a szöveget

- Magánéleti -> pl. falfirka, vicc

- Közéleti -> pl. hozzászólás, felszólalás

- Hivatalos -> pl. kérvény

- Egyházi -> pl. prédikáció

- Tudományos -> pl. előadás, értekezés

- Publicisztikai -> pl. hirdetés, riport

- Szépirodalmi -> pl. regény, komédia

5. A szövegalkotás módja szerint

- Tervezett

            - a szövegszerkesztést előkészületek előzik meg -> jegyzetelés, vázlat

            - pl. dolgozatok, értekezések, írásban megjelenő riportok

- Spontán

            - gyakorlás, előkészület nélkül

            - pl. telefonbeszélgetés, megjegyzés

6. Stílusrétegek szerint

- Magánéleti

            - szóbeli és írásbeli formák (párbeszéd, pletyka, üzenet, sms)

            - kötetlen társas érintkezésben használjuk

            - kommunikációs funkciók változatossága

            - érzelemkifejezés szabadsága

            - pl.: „Cső! Este tal? Csörögj rám.”

- Közéleti

            - felhívás, meggyőző érvelés a célja

            - pl.: szónoki beszéd, előadás, hozzászólás

            - „Tisztelt egybegyűltek!”

- Hivatalos

            - különféle intézmények használják maguk között

            - leginkább tájékoztatás a célja

            - gyakoriak a terjedelmes, többszörösen összetett mondatok

            - pl.: pályázat, kérvény, rendelet, jegyzőkönyv

            - „...a bíróság határozata szerint a vádlott bűnös.”

- Tudományos

            - célja a tájékoztatás

            - szakkifejezések, pontos szóhasználatok, hivatkozások, idegen szavak

            - előadás, felszólalás, monográfia, tanulmány, tankönyv

            - „Az endoplazmatikus retikulum feladata a szervezetben...

- Publicisztikai

            - témája többnyire egy időszerű esemény

            - stílusa függ a szövegműfajtól

            - stílusrétegek keveredése    

            - neologizmusok, divatszók

            - pl.: cikk, riport, interjú

            - „A teljes riportot megtekinthetik a TV2 honlapján.”

- Szépirodalmi

            - sokszínűség -> műfajkeveredés     

            - érzelemkifejezés, esztétikai hatáskeltés a cél

            - pl.: vers, dráma, regény, novella

Címkék: szöveg Nyelvtan