A szöveg fogalma, szövegtípusok
Szöveg: a nyelv legnagyobb egysége. Több mondatból áll, melyek kapcsolódnak egymáshoz. Szövet szóból származik.
A szöveg
- amivel formát adunk a gondolatainknak (Babits)
- teljes, kerek, egész üzenet
- mondatokból áll
- lehet egyetlen hang (Ó!), ha van célja, és bizonyos helyzetben hangzik el
- egysoros versek, közmondások, reklámszövegek
- a kommunikációs folyamatban eszközként használjuk a gondolataink kifejezésére -> nem a nyelv, hanem a beszéd része
- lehet szóbeli, vagy írásbeli közlés
- nyelvi és nem nyelvi összetevőkből áll
- írásban pl. a mondatok (nyelvi) és a tagolás, a színek (nem nyelvi)
- legkisebb nyelvi egysége a mondat
- tartalmi követelmény: teljes, összefüggő, logikus gondolatmenet
- formai követelmény: kerek, lezárt, nyelvileg helyesen megszerkesztett egész
Csoportosítás:
- szövegmondat: ha a szöveg része
- rendszermondat: példamondatok
-A szöveget többféle szempont szerint csoportosítjuk: kommunikáció fajtája, a szöveget meghatározó kommunikációs funkciók, a kapcsolat fajtája, a kommunikáció színtere, a szövegalkotás módja és a stílusrétegek szerint
1. A kommunikáció fajtája szerint
- attól függ, hányan vesznek részt a kommunikációban
- dialogikus szöveg: jellemző mozzanata a szerepváltás -> szövegalkotóból befogadó
- pl.: társalgás, telefonbeszélgetés, interjú
„- Nem megyünk el délután moziba?
- Áh, most nem jó. Hétvégén?”
- monologikus: egyirányú kommunikáció -> a szerepek nem cserélődnek fel
- pl.: előadás, ismertetés, hozzászólás, naplójegyzés
- „...hiába kérdeztem rá a mozira, nem akart eljönni. Ennyi volt a mainapom, jó éjt, naplóm!”
2. A kommunikáció funkciói szerint
- Elbeszélő típus:
- célja elsősorban a tájékoztatás, egy eseménysor elbeszélése
- többnyire időbeliségre épül -> lineáris szerkezet
- múltból a jövő felé haladva
- jelenből visszatekinteni a múltba
- „in medias res”
- gyakran beépül párbeszéd
- pl.: diák hazatérve az iskolából -> „Képzeld, anya, mi történt ma! Reggel, amint beértem... és egészen hazáig beszélgettünk!”
- Leíró típus:
- egy élőlény, hely, tárgy, fogalom, folyamat jellemzése
- általában térbeliségre épül -> lánc- vagy mozaikszerű szerkezet
- részektől az egész felé és fordítva
- közelebbitől a távolabbi felé és fordítva
- középről kiindulva, koncentrikusan és fordítva
- kívülről befelé és fordítva
- ritkán jelenik meg a leíró személye
- pl: „A szobája kicsi, mégis fényes volt. A bézs falakat poszterek borították...”
- Érvelő típus:
- célja a meggyőzés, az olvasóra gyakorolt hatás
- logikai rendre épül (ok-okozati kapcsolat)-> lineáris szerkezet
- fontos eleme a tételmondat -> állítás
- ennek bizonyítása vagy cáfolása a cél
- érveket használunk
- pl.: tinédzser lány partiba akar menni, és a szüleinek azzal érvel, hogy a többieket is elengedték, pedig ők rosszabb tanulók, mint ő
3. A kommunikációs kapcsolat fajtája szerint
- Szóbeli szövegtípus
- élőszóban ált. kevesebb igényességgel fogalmazunk -> lazább mondatkapcsolatok, szabálytalanabb szövegszerkesztés
- csak egyszer hangzik el, ezért gyakrabban van szükség ismétlésre, visszautalása
- redundancia használata
- mimika, testbeszéd is fontos szerepet játszik (nem nyelvi jelek)
- előnye: látjuk, halljuk a befogadó visszajelzéseit
- pl.: társalgás, meghívás, köszönés, szónoklat
- Írásbeli szövegtípus
- az élőbeszéd nem nyelvi jeleit nem helyettesíti, de valamennyire megjeleníti
- pl.: J
- többnyire tudatosabb, igényesebb és megformáltabb -> van idő előkészíteni
- nincs szükség ismétlése
- maradandóbban őrzi a nyelvi hagyományokat
- pl.: feljegyzés, levél, önéletrajz, novella
4. A kommunikáció színtere szerint
- a helyzet, amiben megalkotjuk a szöveget
- Magánéleti -> pl. falfirka, vicc
- Közéleti -> pl. hozzászólás, felszólalás
- Hivatalos -> pl. kérvény
- Egyházi -> pl. prédikáció
- Tudományos -> pl. előadás, értekezés
- Publicisztikai -> pl. hirdetés, riport
- Szépirodalmi -> pl. regény, komédia
5. A szövegalkotás módja szerint
- Tervezett
- a szövegszerkesztést előkészületek előzik meg -> jegyzetelés, vázlat
- pl. dolgozatok, értekezések, írásban megjelenő riportok
- Spontán
- gyakorlás, előkészület nélkül
- pl. telefonbeszélgetés, megjegyzés
6. Stílusrétegek szerint
- Magánéleti
- szóbeli és írásbeli formák (párbeszéd, pletyka, üzenet, sms)
- kötetlen társas érintkezésben használjuk
- kommunikációs funkciók változatossága
- érzelemkifejezés szabadsága
- pl.: „Cső! Este tal? Csörögj rám.”
- Közéleti
- felhívás, meggyőző érvelés a célja
- pl.: szónoki beszéd, előadás, hozzászólás
- „Tisztelt egybegyűltek!”
- Hivatalos
- különféle intézmények használják maguk között
- leginkább tájékoztatás a célja
- gyakoriak a terjedelmes, többszörösen összetett mondatok
- pl.: pályázat, kérvény, rendelet, jegyzőkönyv
- „...a bíróság határozata szerint a vádlott bűnös.”
- Tudományos
- célja a tájékoztatás
- szakkifejezések, pontos szóhasználatok, hivatkozások, idegen szavak
- előadás, felszólalás, monográfia, tanulmány, tankönyv
- „Az endoplazmatikus retikulum feladata a szervezetben...”
- Publicisztikai
- témája többnyire egy időszerű esemény
- stílusa függ a szövegműfajtól
- stílusrétegek keveredése
- neologizmusok, divatszók
- pl.: cikk, riport, interjú
- „A teljes riportot megtekinthetik a TV2 honlapján.”
- Szépirodalmi
- sokszínűség -> műfajkeveredés
- érzelemkifejezés, esztétikai hatáskeltés a cél
- pl.: vers, dráma, regény, novella