• szülőföldje gyakran visszaköszön irodalmában (Szlovákia -Szklabonya (Mikszáthfalva)
• realizmusra törekszik (körny. személyiségformáló, ösztön, irónia, hétköznapi motívumok)
• ezzel a két kötettel futott be
• egyén lesz a fontos
• lelkivilág, lélektan az események középpontjában
• 2 embertípust mutat be (inkább regényeire is igaz):

˙  társadalom hasznos tagja, de szegény

˙  élősködő, másokat kihasználó, gazdagabb réteg

• ironikus, humoros hangvétel – megértő, elnéző kritika nevetséges szülőföldje iránt (babonás hiedelmek, kicsinyes)
• kettősség:
  1. tótok: lassabbak, szűkszavúbbak (hegy)
  2. palócok: közvetlenebbek, pletykásak (völgy)

• posztmodern alkotások: legmodernebb elbeszélő stílus. Mozaikos töredezettség alapján összefüggnek a történetek Pl: Bágyi csoda, Tímár Zsófi özvegysége. Ez egy új elemzési elv.
• Normaadó a falu véleménye, rosszindulatú feltevések, pletykák, babonás szemlélet
• Elbeszélésmód:
  1. szabad függő: nem válik el mit mond és mit gondol, Gogol használta legelőször->analitikus, lélektani jelleg
  2. függő
  3. szabad

Novella

• epikai műfaj
• tömör
• kevés szereplő
• történet egy szálon fut, rövid idő alatt lejátszódó eseménysor
• fordulat van benne, ami felgyorsítja az eseményeket
• Boccacio óta népszerű műfaj

Tót atyafiak:

• 4 elbeszélésből áll, amik kicsit hosszabbak
• patetikus (ünnepélyes)
• parasztság van a központban: érzelmeket, szerepet kaptak, romlatlanság jellemezte őket
• közösség bemutatása
• élő elbeszélés: kiszólások és szabad függő beszéd teszi közvetlenebbé
• szereplők összekapcsolják a történeteket, visszaköszönnek eltérő történetekben

Az a fekete folt:

˙  hosszú bevezetés – késleltetés

˙  főszereplő részletes bemutatása („Olej nem tartozik az érzékeny emberek közé…” – de annak látják az olvasók)

˙  mellékszereplők kidolgozatlanok

˙  konfliktus: herceg megjelenése, lánykérése

˙  Olej Tamás erkölcsi értéke a herceg fölé emeli őt (bűntudat)

˙  folt à szimbólum: tudatlanság, becsületvesztés, hiány

˙  indulat – összetöri a tükröt, felgyújtja eddigi értékeit

˙  tehetetlenség féktelensége

Jó palócok:

• 15 kisebb történet
• szülőföldjén játszódik
• humor erősebb
• magány érzése előtérben
• erkölcsi tisztaság jutalomnak számít
• szereplők hálózatos kapcsolata a művekben (Gélyi János – Bágyi csoda, Szegény Gélyi János lovai)

Bágyi csoda:

˙  babonákra épít (Bágyi csoda – vörös haj erotika, könnyűvérűség jele, patak felfele folyik)

˙  tömörítés – férfi háborúban: egy mondatban leírja

˙  viszony kialakulása („Mikor lesz már lisztté az én búzám”)

˙  igeidő: múlt helyett jelenben történik – közvetlenebb

˙  kiszólások és szabad függő beszéd („No, emberek…”)