1. Eredete A kora újkorban (XVI. század) igény keletkezett arra, hogy a katolikus egyházon kívül gyakorolják az emberek a hitüket, új egyházak (evangélikus, református, stb.) alakuljanak

Az új egyházak híveit protestánsoknak nevezték. A reformáció elterjedésének okai:

a, a katolikus egyház a középkorban kiváltságokat élvezett, Isten és ember közötti közvetítőnek tartotta magát, alá-fölé rendeltségen alapuló szervezetének élén a pápa állt →        a reformáció elterjesztői szerint nincs szükség közvetítő - tanító szervezetre, egyedül az emberek személyes hite számít, akik gyülekezetben élnek, vezetőiket választják, nem a pápa nevezi ki őket

b, a késő középkorban, a könyvnyomtatás elterjedésével egyre több ember olvashatta a Bibliát, személyesen, közvetítők nélkül is megismerhették Krisztus tanítását

c, főleg Németországban az egyháznak jelentős birtokai voltak, melyekre a német fejedelmek szívesen rátették volna a kezüket

2. Luther Márton az evangélikus egyház megalapítója akkor lépett fel, amikor a katolikus egyház már túlkapásokat hajtott végre a búcsúcédulák árusításával (a római Szent Péter-bazilika építéséhez pénzt kértek a hívőktől, cserébe bűneiket megbocsátottnak nyilvánították)

a német származású Luther a legenda szerint 1517-ben a wittenbergi templom kapujára szegezte 95 pontját, melyben kikelt a búcsúcédulák ellen, ezt tartják a reformáció kezdetének→         a katolikus egyház kiközösítette, életművének fontos része a Biblia lefordítása német nyelvre

3. Kálvin János a református egyház megalapítója Luthernél is radikálisabb volt→       francia származású, a svájci Genf városába száműzték, ahol szigorúan szabályozták az emberek életét

4. A katolikus és protestáns vallások különbségei

- a katolikusok szerint erőfeszítéseket kell tenni a jó megismerésére a megigazuláshoz, a protestánsok szerint az ember eleve megigazult, ha hisz Istenben, cselekedetei ebből következnek

- a protestánsok csak a Bibliát fogadják el hitük forrásának, a katolikusok a későbbi keresztény írók műveiből is merítenek

- a protestánsok nem ismernek el olyan hagyományokat, melyek nincsenek benne a Bibliában (gyónás; a szentek, főként Szűz Mária kiemelt tisztelete; a pápa tekintélye; a papi nőtlenség)

- a protestánsok általában elvetik a külsőségeket, templomaik többnyire díszítetlenek; a katolikus templomokat gyakran díszítik szentképekkel, szobrokkal, különösen így volt ez a reformáció utáni nagy művészeti áramlat, a barokk időszakában

- a katolikusok szerint a misén Krisztus jelen van a kenyérben és a borban, mikor magukhoz veszik, a protestánsok közül a reformátusok szerint ez csak emlékezés Krisztus szenvedésére

- a protestáns gyülekezetek választják vezetőiket, a katolikus érsekeket, püspököket a pápa nevezi ki

- a reformátusok szerint Isten eleve elrendelte az emberek sorsát már a születésükkor (predesztináció)

- a reformátusok szerint megengedhető a fellépés az olyan uralkodók ellen, akik zsarnokként viselkednek, ha Isten szabadítót küld nekik

5. A reformáció főként az észak-európai országokban terjedt el (lsd. atlasz): Németország északi része, a skandináv és a balti országok a lutheránus (evangélikus) hitet követi, a kálvinisták különösen Svájcban, Hollandiában, Skóciában és Magyarországon vannak jelen nagy számban→         protestáns többségű az Egyesült Államok lakossága is

6. A reformáció a kapitalizmus kialakulásakor jelentős hajtóerőt jelentett→        az eleve elrendelésből következne, hogy a földi sikerek Isten jóakaratának jelei, az ember az anyagiakat nem öncélúan, hanem Isten kegyelméből állítja elő

                                                                                           ↓

a meggazdagodás elé emelt erkölcsi gátak leomlottak, az anyagi javak felhalmozását viszont puritán (fényűzés és luxus nélküli) életmóddal párosították; ez a megtakarításhoz, majd újbóli befektetésekhez vezetett, ami a kapitalista tőkeképződés lényege is egyben

- vallásuk miatt néhány katolikus többségű országban tiltották a protestánsoknak, hogy hivatalt viseljenek  →     csak pénzügyekkel foglalkoztak, vállalkozó szellemű puritánként vándoroltak ki vagy űzték el őket Amerikába, ahol alapító atyákként tisztelik őket