Annak apropóján írom ezt a cikket, hogy nem rég rövid időn belül kétszer is megbetegedett a cicám, Cirmi. Előre le kell szögeznem, hogy kissé hosszabb, de remélem nem unalmas lesz a taglalásom, de valami azt súgta, meséljem el az egész történetet az elejétől fogva. Ha valaki mégis elfecsérelt időnek tartja végig olvasni az írásom, kérem ne illesse gyalázkodó, a testüket pénzért áruló nőkre használt alpári szóval édesanyámat. Tehát ott tartottam, hogy van a Cirmi macskám, és mivel nem a házban tartjuk, elég nagy szabadsága és területe van, ráadásul a mellettünk lévő üres telken lehetősége nyílik a vadászatra is, mint vadon élő őseinek. Annyit azért hozzátennék, hogy bent eszik és néha beengedjük egy kis időre, emellett az egész telet a pincében tölthette, az ott lévő meleg, pihe-puha fotelban, édesapám munkaruháin aludva...

Imádnak lustálkodni

Szóval, nincs neki olyan rossz dolga, de ennek ellenére mit csinált? Összeszedett egy torokgyulladást, kötőhártya-gyulladást és irány az állatorvos. Már maga az elvitel sem volt egyszerű művelet, a kölcsön kapott hordozódobozba úgy kellett belegyömöszölni a macsekot. Aztán persze a doktor bácsinál már kötéllel se lehetett volna kirángatni a dobozból, a vizsgálat végén pedig már iszkolt is be a helyére... Hát igen, nincs oda az orvosokért, meg kell hagyni. Közben a szájában találtak valami ételmaradékot, ami a doki szerint polip lehetett. Hát, mondom, nálunk polip? Életemben egyszer ettem polipot, azt is a kínaiban, egy salátás cuccban, nem hogy még otthon kidobnánk a maradékát. Úgyhogy esetleg az egyik tehetős szomszéd étlapján szerepelhetett valami tengeri herkentyű, de én inkább maximum éti csigára gyanakodtam. De ez már részletkérdés, vagy mint később kiderül, annyira mégsem. Végül aztán kapott szúrit, egy adag gyógyszert fecskendeztek a szájába, én meg azt az utasítást kaptam, hogy másnap menjünk vissza kontrollra, ezen kívül még adtak három adag ampullát, amit esténként kellett beadnom a cirmosomnak. Ez mind ment is, mint a karikacsapás, a macska rendbe jött, tovább futkározhatott az udvaron.

És vadászni...

Aztán alig telt el egy hét, már megint nincs hangja, enni nem tud...Nem hittem el! Mi az ördög történt már ezzel a szerencsétlen jószággal? Anyukámmal már mérgezésre gyanakodtunk, amilyen "jószívű, kedves" szomszédaink vannak... Másnap vittem vissza az orvoshoz, szerencsére az állathordozó még nálunk volt, így aztán a macskát a dobozba, dobozt fel a biciklire, fölpattantam a bringára, azt' indulás! A rendelőben nem is az az orvos volt, akihez a múltkor mentünk, és aki rendelt nem tudott semmi érdemlegeset mondani, csak hogy délután hozzam vissza, mert akkor van jelen a mi emberünk... Oké, akkor délután, semmi gond. Mikor visszavittem, végre az ismerős arccal találkoztam, aki megállapította, hogy a macska nyelve alatt vizenyős lett, nem teljesen az a probléma, ami a múltkor. Ja, és ami a legfontosabb: nem mérgezés! Hál' Istennek!-gondoltam. Most már csak azt nem tudtam, mi a fenét eszik meg ez a macska, amitől mindig ilyen beteg lesz? Az orvos se tudta, mire én a sünt vetettem fel (nem a nyomozóhatóságra gondolok), mert azok is megfordulhatnak a szomszéd telken, és ezt ő is elképzelhetőnek tartotta. A mostani nyavalyára már nem ampullát írt fel, hanem három tablettát adott, napi felet hat napon keresztül. Úgy gondoltam ezzel sem lesz probléma, miért ne menne, ha a fecskendezés is egyszerű volt? Azt hozzá kell tennem, hogy rendes állatorvos van a lakóhelyemen, nem fogadott el több pénzt, mint amennyit fizetnem kellett (jó, nem is több ezer forintot kínáltam fel), de segítőkész volt, átvizsgálta a cicát tetőtől talpig, és javasolta, hogy inkább tartsuk bent, amíg meg nem gyógyul. Ezzel én is így voltam ezek után, mert azért nem jó buli minden héten állatorvoshoz járni egy macska miatt, és azért nem is olcsó dolog.

Másnap eljött a tabletta beadás ideje, egyedül voltam otthon, de gondoltam egy macska csak nem jár túl az eszemen. Hát, tévedtem... Először megfogtam a grabancát, megnyomtam az állkapcsát- ahogy azt  tanítani szokták- és beleejtettem a szájába a gyógyszert. A következő percben már szedhettem is föl a földről... Azután jól belenyomtam egy vastag párizsi darabkába, letettem a macska elé, erre a párizsi elfogyott, a tabletta meg maradt a tálkában. Próbáltam ezt még a konzerv macskakajával, sajttal is, de mondanom se kell, egyik sem vált be. Így nem volt más választásom, újból a "kínzáshoz" folyamodtam. Cirmi száját kinyit, tablettát beejt, aztán macska tablettát kiköp... Ez így ment fél órán keresztül, mire elegem lett az egészből, a tiszta szétmállott, nyálas, szőrös, tablettára csak nyomokban emlékeztető izét otthagytam az idegesítődeelegemvanbelőleutálomeztamacskát táljában, és megvártam, míg apukám hazaér. Ő megfogta a macskát, megnyomta az állkapcsát, én beledobtam a szájába a tablettát, apa összecsukta a Cirmi száját, mire pár perc után a gyógyszer sehol, lenyelte. Ilyen nincs, elsőre sikerült apukámnak az, ami nekem fél órán keresztül nem...

Másnap aztán ismét következett a tabletta mizéria, ismét apa és én vs. macska, de most az Istenért nem nyelte le. Úgy látszik, rájött a taktikánkra és már nem  volt vevő rá. Ekkor már édesanyám is megunta a szerencsétlenkedésünket és bevetette a párizsi-módszert, akárcsak én, de persze sikertelenül. Majd apukámmal megint neki estünk szegény macskának, akinél már úgy felment a pumpa, hogy a tabletta megmaradt, mi viszont egy-két karmolás- és harapásnyommal gazdagodtunk... Erre következett egy kis pihenő, mellé a macska szidalmazások sora, trágár szavak egész palettája, mire arra jutottunk, hogy összetörve hátha megeszi azt a bogyót. Hát nem... Kínomban már megkérdeztem az egyik barátnőmet a fészbúkon, aki állatorvos szeretne lenni, hogy mit javasol, mire ő a májkrém vagy párizsi variációt ajánlotta. Párizsi nem jött be, de hát hogyha a májkrém lesz a nyerő, bár túl nagy reményem nem volt efelé, próba szerencse. Kiszedtem egy kis májkrémet, "belebugyoláltam" a tablettát, és... megette! Nem hittem el! Ha tudtam volna, egy rakás májkrémet veszek, hogy elfedje annak az átkozott gyógyszernek az ízét. Az utána való napokon is megnéztük, nem csak egyszeri alkalom volt-e, de ugyanúgy megette, szóval ez bevált, a Cirmi rendbe jött (bár még esténként mindig bent alszik a lakásban), én meg jövök eggyel Petrának, amiért a májkrémes tippet adta.

Íme egy vicces leírás, hogy hogyan is kell ezt csinálni:

1. Vedd fel a cicát és fektesd a bal karodra, mintha kisbabát dajkálnál. A jobb mutató- és hüvelykujjaddal gyengéden nyomd meg kétoldalt a cica pofiját és amikor kinyitja a száját, a tenyeredben lévő tablettát dobd a szájába. Hagyd, hogy a cica becsukja a száját és nyeljen.

2. Vedd fel a tablettát a padlóról és a cicát a heverő mögül. Fektesd a cicát a bal karodra és ismételd meg a műveletet.

3. Dobd el az átázott tablettát és hozd vissza a cicát a hálószobából.

4. Nyomj ki másik tablettát a fóliából, a bal karodban tartott cica első mancsait balkézzel fogd szorosan. Feszítsd szét a száját és jobb mutatóujjaddal lökd le a tablettát a torkán. Fogd be a száját és számolj
tízig.

5. Vedd ki az akváriumból a tablettát és a gardróbból a cicát. Hívd be a párodat a kertből.

6. Térdelj le a padlóra, a cicát tartsd szorosan a térded között és fogd le a mancsait. Ne törődj a morgással. A párod fogja meg szorosan egyik kezével a cica fejét, a másik kezében levő vonalzót tegye a szájába és csúsztassa le rajta a tablettát majd masszírozza a cica torkát.

7. Szedd le a cicát a függönyrúdról és vegyél elő másik tablettát. Ne feledd, hogy új vonalzót és függönyt kell venned. Szedd össze az eltört
nippet, később majd megragasztod.

8. Bugyoláld be a cicát egy nagy törülközőbe, a párod feküdjön rá, hogy csak a cica feje lógjon ki a hóna alól. Tedd a tablettát egy szívószál végébe, egy ceruzával feszítsd szét a cica száját és fújj bele a
szívószálba.

9. Ellenőrizd a gyógyszer ismertetőjét, nem káros-e emberekre és igyál egy pohár vizet, hogy elvegye az ízét. Ragaszd be párod alkarján a sebeket és a vért hideg vízzel és szappannal mosd ki a szőnyegből.

10. Hozd be a cicát a szomszéd udvarából. Vegyél elő másik tablettát. Tedd a cicát a szekrénybe és csukd be az ajtót úgy, hogy csak a feje lógjon ki. Kanállal feszítsd szét a száját és gumiszalaggal lődd be a torkába a tablettát.

11. Hozd be a garázsból a csavarhúzót és tedd vissza a szekrény pántjait. Tégy hideg vizes borogatást az arcodra és ellenőrizd, nem járt-e le a tetanuszoltásod. Dobd el az elrongyolt pólódat és vegyél fel másikat.

12. Hívd fel a tűzoltókat, hogy vegyék le a macskát az útszéli fáról. Kérj bocsánatot a szomszédodtól, aki belerohant a kerítésébe, hogy ne üsse el a macskádat. Vedd elő az utolsó tablettát.

13. A macska első és hátsó lábait drótozd össze és erősítsd az ebédlőasztal lábához. Vegyél fel kertészkesztyűt és feszítsd szét a macska száját egy feszítővassal. Nyomd a szájába a tablettát és önts utána egy liter vizet, hogy lemossa.

14. Kérd meg párodat, hogy vigyen el az ügyeletre, ülj nyugodtan, amíg az orvos összevarrja a sebeket az ujjaidon és az alkarodon és eltávolítja a tablettadarabkákat a jobb szemedből. Hazafelé álljatok meg a bútorboltnál és rendeljétek meg az új asztalt.

15. Hívd fel az állatorvost és beszéld rá, hogy jöjjön ki hozzátok.

16. Nézd végig, ahogy az állatorvos karjába veszi a cicát, a másik kezével beadja a tablettát, és azt mondja: "Na ugye, milyen egyszerű ez?"

forrás: keskefeszek.net