1. A mondai eredet: Ménrót két fia, Hunor és Magor egy szarvast űzve a Meótisz (Azovi-tenger) vidékére költöznek, melynek szomszédságában rátalálnak Dula alán fejedelem és Belár fejedelem lányaira, akiket feleségül véve sokasodni kezdenek

 a monda más kultúrákból is ismert módon, elbeszélés formájában rögzíti, mely megszemélye­sített népcsoportok alakították ki politikai szövetséget egymással →         a nevek a Fekete-tengertől északra, a füves steppén Kr.u. 500 és 800 között élt népcsoportok emlékét őrzik, melyekből a magyarság kialakult a vérszerződés során:

1. Hunor: nevében egy török eredetű nép, az onogurok neve őrződött meg.

                          a, Nevükből ered a magyarok idegen nyelvi elnevezése (Ungarn, Hungary, stb.)        

                          b, Attila halála után vándoroltak Európába. Egyes törzseik egyesültek a steppén megmaradt hunokkal, belőlük lettek a bulgárok

                          c, az egyik bulgár törzs, a székely megőrizte annak emlékét, hogy a hunok utódai közé tartoznak

2. Magor: neve az összmagyarság elnevezését és nyelvét adó népcsoport emlékét őrzi

a, a finnugor nyelvcsalád ugor ágához tartoztak, legközelebbi nyelvrokonaik a manysik és a hantik. Nyelvük a magyarok közös alapnyelve lett.

b, a Középső-Volga erdős steppei vidékéről érkeztek, ahol Julianus barát 1236 körül megtalálta hátramaradt rokonaikat

c, finnugor eredetükhöz a múlt század óta rossz képzetek tapadnak („halszagú rokonság”)→   valójában a legdélebben élő finnugor népként nomád állattartó életet éltek

2. A történeti eredet: a magyar történelem legkorábbi, IX. századi eseményeiről Bíbor-banszületett Konstantin bizánci császár írt →       beszámolója szerint a korszak legerősebb steppei birodalma, a kazár fejedelmi címet ajánlott fel Levedinek (a magyar történelem első névről ismert személyiségének), hogy rajta keresztül uralma alá vonja a tőle nyugatra élő törzseket, ő azonban elutasította ezt

helyette egy másik törzsfő, Álmos fogadta el az ajánlatot, hamarosan azonban függetlenítette magát a kazároktól, egy önálló politikai alakulat, a hétmagyar törzsszövetség első fejedelme lett, mely a vérszerződés során jött létre, mikor a különböző eredetű népcsoportok vezetői jelképesen testvérré fogadták egymást

                               ↓                                

régi steppei szokás szerint a vezértörzs neve és a törzsek száma adja a nép nevét (pl. ’on ogur’ – ’tíz ogur’); nevük: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi

- Álmos volt a künde, a legnagyobb tekintéllyel rendelkező (fő)fejedelem, mellette a gyakorlati ügyeket (a hadvezetést és a bíráskodást) a gyula intézte (kettős fejedelemség), a hatalom megosztásával így nem jöhetett létre egyeduralom         más nomád birodalmakkal ellentétben a magyarok fejedelmének nem volt korlátlan a hatalma, ázsiai eredetünkhöz nem kapcsolódnak

despotikus (elnyomó) hagyományok

- a kazárok birodalmában az idő múltával lázadás tört ki, aminek leverése után a vesztes népcsoport, a kavarok három törzse a magyarok hét törzséhez menekült; együttesen foglalták el később a Kárpát-medencét

- a IX. század második felében a magyarok vándorló, nagyállattartó nomád életmódot folytattak a Don és a Duna között, könnyűlovas hadaik megjelentek Európában is

3. A Kárpát-medence a honfoglalás előtt: a magyarokhoz hasonlóan nomád életet folytató nép, az avar a VI. és a IX. század között uralkodott, kelet felől bevándorolva az egész Kárpát-medencét uralmuk alá vonták, Bizánccal háborúzva gazdag aranyzsákmányra tettek szert, melynek nyoma maradt régészeti kultúrájukban           

birodalmukat Nagy Károly frank császár katonái hódítják meg 800-ban, a Dunántúl a honfoglalásig frank uralom alatt áll

- a Felvidéken és az Alföldön a morvák uralkodnak, vezérük neve, Szvatopluk bekerül a fehér ló mondájába is

4. A honfoglalásA 890-es évektől kezdve a magyarok sorozatos támadásokat indítottak a Kárpát-medencébe, amely a steppénél sokszínűbb, gazdagabb természeti adottságokkal rendelkezett, földrajzilag közelebb helyezkedett el a földművelő európai kultúrákhoz  

a továbbállásra kényszer is volt: a magyaroktól keletre élő harcias nomád nép, a besenyők nyugat felé vándorlása kiszorította őket korábbi szállásterületükről

- a nép nagy része Erdélyben kelt át a Kárpátokon, ahol Álmost megölték(vélhetően feláldozták), fia, Árpád lesz az új fejedelem 895 körül (a honfoglalás hagyományos évszáma)

900-ban befejeződött a honfoglalás, mikor leverik a morva államot, valamint elfoglalják a Dunántúlt a frankoktól, akiknek az ellentámadását 907-ben, a pozsonyi csatában verték vissza