1. A szabadságharc célját eltérően fogalmazták meg a különböző politikusok, attól függően, ki akarnak -e még egyezni az 1848 decemberében katonai támadást indító császári udvarral:

- az ún. Békepárt tagjai még bíztak abban, hogy meg lehet egyezni az osztrákokkal, ha sikeres lesz a katonai ellenállás→ céljuk az önálló magyar kormány és országgyűlés uralkodói elismertetése volt, mivel a király korábban visszavonta az áprilisi törvényeket, melyek ezeknek a létrehozásáról szóltak

- Kossuth hívei között sok volt a köztársaság-párti, akik a királyságot is megszüntették volna Magyarország önállóságát a harcok elhúzódásával már csak a Habsburg-birodalmon kívül, nem pedig belül látták megvalósíthatónak

2. Görgei Artúr 1848 előtt huszártisztként szolgált, leszerelt a hadseregből, de a kormány hívására újra fegyverbe állt, a Csepel-szigeten gyülekező nemzetőrök vezetője lett, 1848 végére már a honvédség legerősebb egységének, a fel-dunai hadseregnek a parancsnoka→ alig tízezer emberével nem vállalta az összeütközést a főváros felé támadó osztrákokkal, helyette fokozatosan visszavonult, ami az első nézeteltéréséhez vezetett a csatát kezdeményező Kossuthtal

3. A váci nyilatkozat 1849 januárjában az osztrákok elfoglalták az ország nyugati részét és Pestet, az országgyűlés Debrecenbe menekült→ sok honvédtiszt elhagyta a sereget, mire Görgei kiadta a váci nyilatkozatot, melyben kinyilvánította a harc célját, az áprilisi törvények védelmét +kiállt a királyság államformája mellett, szemben a köztársaságpártiakkal→ a nyilatkozattal elérte célját, a tisztek dezertálása a felségárulás vádjának eloszlatásával megszűnt, Kossuth innentől kezdve azonban folyamatosan gyanút érzett Görgeivel szemben

4. A tavaszi hadjárat Görgei tervei szerint, az ő vezetésével zajlott le; 1849 március-májusban a honvédseregek kiverték az országból az ellenséget, hatására Kossuth 1849. április 14-én kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely megfosztotta a tróntól a Habsburgokat történelmi bűneikre hivatkozva, Kossuth lett a kormányzó

5. A szabadságharc külföldi megítélése Görgei ellenezte a nyilatkozatot, mivel a törvényes, jogszerű ellenállás híve volt + utólag tartott attól, hogy az oroszok emiatt fognak beavatkozni

valójában az oroszok már korábban döntöttek, mivel a napóleoni háborúk óta a Szent Szövetség kötötte össze őket az osztrákokkal és a poroszokkal→ a szövetség tagjai vállalták, hogy nem lépnek háborúba egymással + közösen fellépnek a forradalmakkal szemben

az angolok szintén ellenezték a magyar függetlenséget: évszázados érdekük volt, hogy Európában ne erősödjön meg egyik hatalom a másik rovására, emiatt fenn akarták tartani a Habsburg Birodalmat→ az oroszok régóta meg akarták szerezni a Boszporuszt és a Dardanellákat, hogy kijussanak a Földközi-tengerre, emiatt szembekerültek az angolokkal; egy független Magyarország könnyebb akadályt jelentett volna velük szemben, mint a Habsburg Birodalom

- Görgei felvette a kapcsolatot a Békepárttal, szóba került a katonai hatalomátvétel és Függetlenségi Nyilatkozat visszavonása is, de ehhez nem lett volna elég támogató

6. Az orosz katonai beavatkozás után vita alakult ki, hogy Komáromban vagy Szegeden összpontosítsák -e a magyar haderőt

Görgei Komáromot pártolta erős erődjei miatt, mielőbb győzelmet akart aratni az osztrákok felett, hogy szétrobbantsa szövetségüket az oroszokkal, ezt azonban többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült véghezvinni↔    Kossuth a kormány védelmében Szegedre rendelte, egy tévedés miatt úgy gondolta, hogy nem engedelmeskedik neki, ezért leváltotta a fővezérségből, tisztjei viszont kiálltak mellette, így a sereg vezetője maradhatott

- Görgei sebesülten is levezette seregét a Délvidékre, ahol azonban a honvédség másik fő ereje idő előtt harcba bocsátkozott az osztrákokkal és Temesvárnál döntő vereséget szenvedett→

a csata hírére Kossuth lemondott, elmenekült az országból, Görgeit teljhatalommal ruházta fel, aki a reménytelen helyzetben Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt

7. A Görgei elleni árulási vádat rögtön a szabadságharc után, a törökországi Vidinben írt levelében megfogalmazta Kossuth, ellentéteik részben a katonai és a politikai szempontok különbségéből eredtek

- a váci nyilatkozat óta hirdetett királyságpártiság politikai szembenálláshoz vezetett kettejük között

- Görgei nem hitt a népfelkelésben, hadvezérként a fegyelmezett, hivatásos, kiképzett hadseregben bízott ↔          néppárti politikusként Kossuth a tömegek lelkesedésének erejét hirdette

- Görgei túlerővel szembeni gyakori visszavonulásai nem feleltek meg a politikai szempontokat hangoztató Kossuthnak, aki el akarta kerülni a csüggedést és propagandaértékű győzelmeket kívánt

- a harc reménytelenségének beismerése helyett Kossuthnak árulási vádra, egy ember hibáztatására volt szüksége, hogy a jövőben lelkesíteni lehessen az országot

                                                                                   ↓

az árulási vádat az utókor megcáfolta, Görgeit a magyar történelem egyik legnagyobb hadvezéreként tisztelik, lovasszobra a budai várban áll