A barbár népek hódítása és a keresztény európai civilizáció kialakulása

1. A római császárság hanyatlásának okai:

 

- a III. századtól kezdve erőszakos hatalomátvételek, puccsok jellemezték a birodalom életét (katonacsászárok), az állandó belharcok miatt csökken az állam tekintélye

- az anyagias életmód (lakomák, színház, orgiák) elvonta a figyelmet a külső veszélyről és a belső bajokról, a közérdek az egyéni érdek mögé szorul

- a császári hivatalnokok és a katonaság rátelepedtek a polgárokra, a gazdaság a magas adók miatt nem fejlődött, eközben elburjánzott a korrupció

- a birodalmat nem lehetett egy központból irányítani, 395-ben végleg kettéosztották nyugati és keleti részre

- a hunok Európába vándorlása IV. században megindította a nagy népvándorlást; az előlük menekülő germán népek támadása megrengeti a birodalmat, Róma elfoglalása: 476

                             

Nyugaton: germán királyságok kialakulása:                           Keleten: további ezer évig fennma-

Gallia: frankok, Itália: keleti gótok, lango-                                  rad a bizánci császárság, Konstanti-

bárdok, Hispánia: nyugati gótok, Britan-                                   nápoly székhellyel

nia: angolok, szászok                                                                                                 ↓

                           ↓                                                                                  az állam megadóztatja, röghöz köti a

megszűnik a központilag, erőszakkal                                     parasztokat, akik birtokaikat nem

irányított állam az alattvalók szabad-                                    tudják fejleszteni→  az adó a városi

sága megnő, hűségük alapozza meg a                                     fényűzésre, a hivatalnokokra és a

király hatalmát, amiért cserébe birtok-                                  hadseregre megy el, de megmarad a

adomány(feudum) jár                                                                 pénzforgalom, jelentős a kereskedelem                      

                    ↓              

„alárendeltségben is megőrzött emberi méltóság”: a korlátlan hatalom helyett a kölcsönösség, a szerződésszerűség és a szokások szabályozzák az úr és alattvaló viszonyát

 

2. A hűbériség két forrása:

a, hódító germán társadalom: frankok huszadannyian vannak, mint a rómaiak, idővel beléjük olvadnak→       törzsi társadalom, kezdetben a szabadok teljes egyenlősége →      a hadjáratok sikerességével megnő a vezér hatalma, ő osztja fel a zsákmányt →        a hódítás lezárulta után birtokot adományoz (hűbérúr), cserébe megköveteli a hadba vonulást hűbéreseitől, akik a népvándorlás veszélyes viszonyai között az erősebb védelme alá húzódnak

 

b, a római nagybirtokrendszer: nagyobb részben telkekre osztják→       a római birodalom késő időszakában a pusztítások miatt nagy a munkaerőhiány, a birtokos kedvezni akar a parasztoknak  →        a rabszolgák telket kapnak terményjáradék fejében(házas rabszolgák), a szabad parasztok bérmunkát vállalnak (colonusok), érdekeltté válnak a termelésben; a két réteg összeolvadásával kialakult az európai jobbágyság

 

- 1000 körül nagy fellendülés a mezőgazdaságban, elterjed a nehézeke, a szügyhám és a többnyomásos gazdálkodás

3. A keresztény egyház - a lelkek szabadságának, a felebaráti szeretetnek hirdetésével jelentőséget tulajdonít az emberi személyiségnek

- az írásbeliség őrzőjeként intézi az adminisztrációt, ápolja a kultúrát

- a hatalom kegyes gyakorlására inti az uralkodókat és nemeseket (lovagi erények), a szolgákat evilági kötelességeik teljesítésére (a társadalom a hagyományos felfogás szerint az imádkozók, a harcolók és a dolgozók három rétegére oszlott)