1 A trianoni békediktátum 1920. június 4-én kötötték meg Magyarországgal az első világháború lezárásaként a versailles-i Nagy-Trianon palotában. Románia, Szerbia és az újonnan létrehozott Csehszlovákia a győztes antanthatalmak oldalán állt, cserébe megkapták a történelmi Magyarország azon területeit, ahol népük többségben volt, a nemzeti önrendelkezés elve alapján→       az elvet csak a vesztesekre nem alkalmazták, több mint hárommillió magyar került a határon túlra, nagyobb részük az új határ mentén élt

2. Területi következmények Trianonban elcsatolták az ország területének kb. kétharmadát (282 000 km² →   93 000 km²), lakosságának kb. háromötödét (18,2 millió  →  7,6 millió –Horvátország nélkül), magyar népességének kb. egyharmadát (9,9 millió→   6,7 millió)

- a Felvidék Csehszlovákia része lett, kb. egymillió magyar élt a határ menti városokban és falvakban. (Kassa, Komárom, Dunaszerdahely, Ungvár, Munkács). A csehszlovákok ragaszkodtak a békekötésnél dunai határhoz, vele pedig a színmagyar Csallóköz elcsatolásához.

- Erdélyt Romániához csatolták, kb. másfél millió magyarral. Egyik fő tömbjük az új határ mentén él (Nagyvárad, Szatmárnémeti), a másik összefüggő magyar terület a Székelyföldön, a Kárpátok völgyeiben, távol a központi magyar területektől; a két terület közt szórványmagyarság élt, Kolozsvár központtal

- a Délvidék Jugoszláviához került, jelentősebb, félmilliós magyar lakosság a határ mentén él (Szabadka, Zenta) főleg a Duna és Tisza közti Bácskában, kisebb része a Tiszától keletre fekvő Bánságban

2. Ellenérvek A főbb döntéseket a magyarok részvétele nélkül hozták meg 1919 tavaszán; csak 1920 elején hívták meg Párizsba az Apponyi Albert és Teleki Pál vezette delegációt

Apponyi beszédet tarthatott a békekonferencia előtt, de befolyásolni már nem tudta a döntést, fő érveinek egyikét sem fogadták el:

a, az új államok hasonlóan többnemzetiségűek, mint a régi Magyarország, a vitatott területeken népszavazást kell tartani az antant által meghirdetett önrendelkezési elv alapján

b, Magyarország természetföldrajzi és gazdasági szempontból egy egységet képez

c, a magyarság arányában iskolázottabb a nemzetiségi lakosságnál

3. Társadalmi és gazdasági következmények

– az erdélyi és délvidéki területek Magyarországnál gazdaságilag fejletlenebb, magasabb állami újraelosztással és korrupcióval működő balkáni államokhoz Jugoszláviához és Romániához kerültek

- a magyar hadsereg létszámát 35 ezer fősre korlátozták, a nehézfegyvereket tiltották

- szétesett a Monarchia egységes piaca, megnehezült a tőke és a munkaerő áramlása; pl. elvágták a Felvidékről és Erdélyből nyaranta az Alföldre induló aratómunkások útját

- az új határok elszakították egymástól a hegyvidéki nyersanyaglelőhelyeket és a zömmel budapesti feldolgozóüzemeket, ipari kapacitások maradtak kihasználatlanul

- az ország legnagyobb gabonatermő vidékei, a Bácska és a Bánság termékeit a fejlett malomipar nem tudta feldolgozni

- a Duna és a Tisza mellékfolyóinak elcsatolásával nehezült az összehangolt árvízvédelem

- sok határ menti települést elvágtak vonzáskörzetük központjától, hanyatlásra ítélve őket

4. A magyarság elleni megtorlások a második világháborúban és után A háború előtt az első és második bécsi döntéssel Németország Magyarországnak juttatta vissza az elcsatolt területek egy részét→     Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia újra a győztes hatalmak oldalán fejezte be a háborút; a magyar kisebbségben olyan tényezőt láttak, amely okot adott korábban Magyarországnak a területfoglalásra, ezért igyekeztek erőszakosan fellépni ellenük.

a, Csehszlovákiában 1945-ben hirdette ki Edvard Beneš elnök az utóbb róla elnevezett Beneš-dekrétumokat (rendeleteket)→       automatikusan elvette a csehszlovák állampolgárságot minden magyar nemzetiségű embertől (nincs nyugdíj, egészségügyi ellátás, nem lehetnek közalkalmazottak, tilos a nyelvhasználat, kizárják őket az egyetemekről) + több, mint 100 ezer magyart telepítettek át Magyarországra lakosságcsere-egyezménnyel, részben erőszakkal + szlováknak kellett vallaniuk magukat a népszámláláskor, szlovák hangzásúra változtatták nevüket (Farkasová, Mihályová, stb.)

        ↓

pár év múlva visszakapták állampolgárságukat, enyhült az elnyomás, de a Beneš-dekrétumokat a mai napig nem vonták vissza (helyette megerősítették őket) →    Szlovákiában ma újra megvonják az állampolgárságot azoktól, akik más állam polgárai + nyelvhasználatukat részben korlátozzák a nyelvtörvénnyel

b, Romániában az ún. Maniu-gárdisták garázdálkodtak a magyar falvakban a háború alatt→       a kommunista diktátor, Nicolae Ceaușescu uralma alatti jelentős románosítási kísérletek (falurombolás, románok szervezett betelepítése a nagyvárosokba) mára enyhültek        

- a legnagyobb határon túli magyar közösség, a székely napjainkban saját tartományt kér magának Erdélyben (autonómia), melyet maga igazgatna

c, Jugoszláviában történtek a háború alatt a legsúlyosabb megtorlások→       a szerb partizánok, bosszúból a magyar hadsereg korábbi tisztogató akcióiért, kb. 15-20 ezer magyart mészároltak le otthonaikban vagy a gyűjtőtáborokban →       csak napjainkban indult meg a vérengzés történetének feltárása a szerb-magyar politikai viszony javulásával, a szerb állami vezetés hivatalosan is megkövette az áldozatokat