Az athéni polisz

(Kr. e. V. sz)

A római köztársaság

(Kr. e. V.-II. sz)

1. Földrajzi elhelyezkedés

- tagolt tengerpart, sok öböllel és kikötővel, kevés szántóföld, sok apró sziget

- tagolatlan tengerpart, széles szántóföldek, kevés, nagy területű sziget (Szicília, Szardínia, stb.)

2. Az állam megerősödése

- Kr. e. 1000 után a népesség nagymértékű növekedése, a föld csekély eltartóképessége kivándorláshoz vezetett a görögöknél,

több száz éven át tartott a gyarmatosítások folyamata        

az itáliai, fekete-tengeri, egyiptomi stb. gyarmatokon megtermelt gabona behozatala növelte a szállító kereskedők és a cseretermékeket előállító hasznát, csökkentette a helyi földbirtokos arisztokrácia gazdasági súlyát

- a tömegek gazdasági súlyának növekedése a politikai életbe való beleszólásukhoz vezetett: Szolón a VI. század elején eltörölte az adósrabszolgaságot és vagyoni alapon határozta meg a politikai jogokat; Kleiszthenész a VI. század végén eltörölte a vagyoni megkülönböztetést is, az azonos jogokra alapozva létrehozta a demokráciát, mely Periklész alatt élte fénykorát

- a római társadalom a kezdeti időkben az előkelők közé sorolt, nemzetségekbe tömörülő patríciusokból és a tőlük kívül álló tömegekből, a plebejusokból állt

a plebejusok, habár katonáskodó szabad parasztok voltak, nem rendelkeztek teljes polgárjoggal, nem részesülhettek a római állam által meghódított közföldekből, nem vehettek részt a népgyűlésen         növelte a súlyukat a bronznál olcsóbb vasfegyverek elterjedése, képesek voltak felfegyverezni magukat és fenyegetőzhettek a katonai szolgálat megtagadásával és a városból való kivonulással

sorozatos tiltakozásaik sikerrel jártak: tisztségeket viselhettek, idővel elérték, hogy házasságot köthessenek patríciusokkal, töröljék el az adósrabszolgaságot és maximálják a közföldekből igénybe vehető terület nagyságát az egyenlő hozzáférés érdekében

3. Az állam felépítése

- demokratikus állam (a szabadok közt többségben lévő kézműves – paraszti réteg, a démosz szavazata dönt)

- a legfőbb hatalom a több ezer fős népgyűlés kezében van (elűzheti

az egyeduralomra törő vezetőket cserépszavazással)

- a napi ügyeket az ötszázak tanácsa (a bulé) vitte, főbb ügyekben nem volt döntési joga, törvényjavaslatokat nyújtott be a népgyűlésnek

- az állam vezetése megoszlik a különböző tisztségviselők közt (tíz sztratégosz (hadvezér), kilenc arkhón (bíró), stb.)         oka: a vezetők ellenőrzése, leválthatósága

- timokratikus állam (a jobb vagyoni helyzetűeknek nagyobb beleszólása van a közügyekbe)

- a legfőbb hatalom a 300 fős szenátus kezében van (tagjai a leggazdagabb nemzetségfők)        

- a népgyűlés befolyása kisebb, a gazdagabbak több szavazattal rendelkeznek a döntéshozatalnál

- egy tisztséget kevesebben töltenek be, a vezetők hatásköre nagyobb, mint a görögöknél          az államot két, egy évre választott konzul vezette, háborús veszély esetén fél évre diktátort választhattak

4. Az állam működése

- szétaprózott, vitákon alapuló ügyintézés, körültekintő, de vontatott

- a tisztségviselést vállalóknak az állam napidíjat fizetett, így a szegényebbek is részt vehettek a politikai életben, a gazdagabbaknak adakozást írtak elő

- erős hivatalnoki ügyintézés, a társadalmi és a politikai tekintélynek nagy szerepe van

- a tisztségviselésért nem járt fizetség, így csak a gazdagabbak vállalták; nincs akkora korrupció, mint a görögöknél, az államérdeket mindenek elé helyezik

5. A háború viselése

- erős hadiflotta, alapját a kereskedők, a kézművesek és az evezősök képezik

- erős szárazföldi hadsereg, alapját a földbirtokos parasztok képezik

6. A foglalkozások értéke

- a gazdaság forrása a kereskedelem és a tengerek feletti uralom + a szövetségesek adófizetése

az anyaváros gyarmatairól szerzi be a gabonát, otthon erősödik a kézművesség, a hajóépítés, az építészet + belterjes (kevesebb területet intenzíven kihasználó) mezőgazdaság (olajbogyó, zöldség, gyümölcs)

- a vagyon alapja a földművelés, az ingatlanok adásvétele, a katonai erények a földművelésből erednek; az iparosok javarészt bérmunkások, társadalmi rangjuk alacsony

a hódításokkal az agrárvagyont jelentősen növelte a kereskedelem kiterjedése

7. A vallás

- az isteneknek kijáró tiszteletadás a közösség ünnepe, jellemzően egybekötik a szórakozással (olimpia, színház, közlakomák)

- az istenek tisztelete állami szertartásokon történik, a papi rend közreműködésével, a cél az állampolgárok féken tartása és félelemben tartása az istenek haragjától

- családi – házi istenek számon tartása, az ősök kultusza meghatározó, érdemeikre állandóan hivatkozni kell

8. Testedzés

- tornacsarnokok       a sport jelentős részben verseny (olümpiai játékok) az egymás közti békés vetélkedés jegyében

- hadgyakorlatok, kiképzések         a sport jelentős részben látványosság (fogathúzások, gladiátorjátékok), amit a vezetők a tömegek szórakoztatására rendeznek meg

9. Az állam bukása

- demagóg politikusok fellépése, a szavazatok megvásárlása         a Spárta elleni peloponnészoszi háborúban nagy veszteségeket szenved a kézműves és a paraszti réteg, nehezebben tudja felfegyverezni magát           a széthúzó várost meghódítja a szabad parasztokat hadba vonultató makedón király, II. Philipposz, Nagy Sándor apja

- a Karthágó elleni háborúban nagy veszteségeket szenved a földbirtokos parasztság, növekszik a nincstelen, befolyásolható tömeg, a plebs száma         a hódításokból a gazdag szenátori rend húz hasznot, az államnak adott kölcsön fejében ráteszik a kezüket a közföldekre + adóbérleteket szereznek a meghódított területeken         az államérdek visszaszorul, az egyéni politikai érdek nő, a vezető politikusok belharca, a polgárháború után létrejön az egyeduralom (Caesar), majd a császárság (Augustus)