1. Az oszmán-törökök elleni háborúk 1521-ben érték el visszafordíthatatlanul Magyarország területét, amikor elfoglalták az ország kulcsát, Nándorfehérvárt

- 1526-ban Mohácsnál a létszámfölényben lévő, nagyobb tűzerővel rendelkező törökök nagy győzelmet arattak a magyarok felett; elesett a király, II. Lajos is; I. Szulejmán szultán elfoglalta Budát, de egyelőre még kivonult onnan, vélhetően úgy gondolta, hogy nem tudná megtartani, mivel távol feküdt Sztambultól, a török fővárostól  

- II. Lajos halála után, még 1526-ban két királyt választottak a magyar rendek, a törökök hódítással együtt ez vezetett később, 1541-ben az ország három részre szakadásához:

◊ Habsburg Ferdinánd családja Európa legerősebb uralkodóháza volt, bátyja, V. Károly spanyol király és német-római császár; az ő segítségében bízva választották meg Ferdinándot, aki csak a Magyar Királyság északi és nyugati részét tudta uralma alá vonni, a törököket nem győzte le; 1532-ben összegyűlt ugyan egy hatalmas birodalmi sereg, de nem kapott engedélyt a törökök által ostromolt Kőszeg felmentésére, mivel csak a német területek védelmére hozták létre

◊Szapolyai János erdélyi vajdaként az ország legnagyobb hatalmú főura volt, serege nem ért oda a mo-hácsi csatába; 'nemzeti királyként' választották meg, de hadereje súlyos vereséget szenvedett Ferdinándtól, az országból is kiszorult; szorult helyzetében a törökökkel szövetkezett , akik visszahelyezték őt Buda várába, haláláig szövetségesük maradt; fia, János Zsigmond 1570-ben lemondott a királyi címről, az uralma alatti keleti területeken jött létre az Erdélyi Fejedelemség

◊Szulejmán Mohács után már a Habsburgokat tekintette fő ellenfelének, több sikertelen hadjáratot is vezetett Bécs felé; Szapolyai János halála után örököse, János Zsigmond csecsemőként került a trónra, a szultán erre korábbi politikájának megváltoztatásával reagált, mikor elhatározta Buda és az ország középső részének közvetlen katonai megszállását; 1541-ben Buda alatt magához kérette a királyt, katonái közben harc nélkül megszállták a várat, kialakult a török Hódoltság

Szulejmán Mohács után már a Habsburgokat tekintette fő ellenfelének, több sikertelen hadjáratot is vezetett Bécs felé; Szapolyai János halála után örököse, János Zsigmond csecsemőként került a trónra, a szultán erre korábbi politikájának megváltoztatásával reagált, mikor elhatározta Buda és az ország középső részének közvetlen katonai megszállását; 1541-ben Buda alatt magához kérette a királyt, katonái közben harc nélkül megszállták a várat, kialakult a török Hódoltság

- Buda elfoglalása után a törökök kibővítették hódításaikat (Fehérvár, Esztergom, stb.), egyedül Eger alatt vívtak sikertelen ostromot 1552-ben; utoljára Szigetvárt foglalta el Szulejmán serege 1566-ban véres ostromban Zrínyi Miklóstól, a táborban pár nappal előtte meghalt a szultán

- a két birodalom közötti határon erődítések láncolatát hozták létre mindkét oldalon (végvárrendszer), melynek katonái békeidőben is gyakran portyáztak, fosztogattak →      önerőből a Magyar Királyság nem tudta volna fenntartani a végvárakat, ezt csak a nyugatról érkező hadisegélyből lehetett biztosítani

- a tizenöt éves háború (1593-1606) döntetlenül zárult, sikertelenül próbálták kiűzni a keresztény seregek a törököket →      ez a háború okozta a legnagyobb pusztításokat, egész megyék néptelenedtek el, megnövekedett az önvédelemből fegyvert fogó hajdúk száma

- 1664-ben Zrínyi Miklós sikeres téli hadjárata után a Habsburgok vezette seregek először arattak nyílt terepen döntő győzelmet a törökök felett Szentgotthárdnál, de pár nap múlva megkötötték velük a vasvári békét, mivel a franciák elleni háborúra készültek, Magyarország visszafoglalása csak másodlagos volt világpolitikai terveikben

- a felszabadító háborúk 1683-ban, Bécs sikertelen török ostroma után indultak meg , mikor a pápa kezdeményezte az európai államok Szent Ligájának létrehozását; az összeurópai seregeket a Habsburgok hadvezérei vezették, 1686-ban Buda visszafoglalásával érték el a legnagyobb sikert→       1699-ben a karlócai békével a törökök lemondtak az ország nagy részéről

2. Az alföldi mezővárosok közül a legnagyobbak (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) területe megnőtt, mivel szultáni védelem alatt álltak, a környező, elpusztult falvak lakossága pedig oda költözött→        az Alföldön emiatt máig jóval kevesebb a település, mint a Dunántúlon; egymástól messzebb helyezkednek el, de kiterjedésük és népességük általában nagyobb

- a mezővárosok százezrével hajtották a marhákat külföldre, a XVI. században jelentősen meggazdagodtak       fejlődésüket gátolta, hogy a törökök segédcsapatai, a tatárok a háborúk idején óriási pusztításokat végeztek, mikor átteleltek a városokban

3. A kettős adóztatás egyszerre sújtotta az Alföld településeit→     a végvári katonák továbbra is beszedték a magyar földesurak adóit, a török földbirtokosok, a szpáhik (lovas katonák) pedig rablógazdálkodást folytattak, az alatt a rövid idő alatt, amíg a szultán nekik adta a birtokot

4. A népesség pusztulása óriási méreteket öltött a török időkben, az ország lakossága a természetes szaporulat ellenére sem nőtt, több százezren elpusztultak→         több, mint 150 éven át két világbirodalom harci övezetébe került az ország; a törökök-tatárok mellett a német és a magyar katonák is garázdálkodtak, a legtöbb embert a járványok ölték meg, a táj elvadult

a menekülés a mindennapi élet részévé vált; az emberek jó része ideiglenes hajlékokban élt, búzáját vermekben rejtette el, a hadak elől gyakran védett helyekre, mocsarakra húzódott

5. A hajdúka fegyvert fogott marhakereskedők, földjeikről elmenekült nemesek és jobbágyok közül kerültek ki →      a tizenöt éves háború után Bocskai István letelepítette őket birtokain, ahol megalakultak a hajdúvárosok (Hajdúszoboszló, Hajdúböszörmény, stb.); lakóik nem adóztak, cserébe hadbavonulási kötelezettségük volt