1. A keresztény tanítása zsidó vallásból nőtte ki magát, mely a történelemben elsőként vallotta az egyistenhitet. Az Ószövetség leírása szerint Isten két kőtáblán átadta a pusztában vándorló zsidóknak a Tízparancsolatot és a zsidók életét aprólékosan szabályozó Törvényt→       olyan erkölcsi parancsok, melyek az emberi együttélés alapelvei

- Jézus Krisztus ellen két vádat hoztak fel halálra ítélése előtt:

                               - szombaton, a zsidók szent ünnepnapján gyógyított, mikor tilos bármit is tenni.

Jézus válasza: nem azért jött, hogy eltörölje a Törvényt, hanem, hogy beteljesítse (az írott szabályok szellemisége számít, a fontos dolgok az ember lelkében dőlnek el)

-        azt állította, hogy három nap alatt felépíti a zsidók szent helyét, a Templomot, ha lerombolják, melynek szentélyébe csak a főpap léphetett be.

Jézus saját teste templomára gondolt (Isten földi jelenlétét nem egy épület jelenti, hanem ő maga; testét és vérét kenyér és bor formájában veszik magukhoz a misén a katolikusok)

-        kereszthalála és feltámadása üzenete annak, hogy az emberi élet nehézségekkel és szenvedésekkel teli, mégis van értelme, egészen a beteljesülésig

2. Az egyház kialakulása

Jézus legfőbb tanítványára, Péterre bízta a hívők irányítását; Rómában végezték ki, utódai Róma püspökei, a pápák→       alá-fölérendeltségi rendszer, az érsekek országokért, a püspökök országrészekért, a plébánosok településekért felelhetnek

- tanítványai, az apostolok bejárták a római birodalmat; a legnagyobb hatású térítő a kezdetben keresztényeket üldöző, megtért Szent Pál volt, aki egyetemes jelleggel, mindenki számára hirdette Krisztus feltámadását→       páli fordulat:

                                                       a, a nem-zsidók számára is lehetővé tette a megkeresztelkedést, anélkül, hogy  felvették volna a zsidó vallási szokásokat

                                                                b, mellékesnek tekintette a társadalmi különbségeket, a  vagyonközösség elvének mellőzésével gazdagnak és szegénynek egyaránt megtérést hirdetett

- a keresztényüldözések után Nagy Konstantin császár engedélyezte a vallásgyakorlatot 313-ban a milánói edictummal (rendelettel); a kereszténység még abban az évszázadban államvallás lett

3. Az egyház a középkorban– a Pápai Állam Róma környékén alakult ki 754-ben, miután a frank király katonai segítséget nyújtott neki ellenségeivel szemben

- a XI. században kettévált a nyugati és a keleti egyház→       a görögkeletiek nem ismerik el a pápát, görög nyelven tartják a szertartásokat latin helyett (a Balkánon és Oroszországban)

- az írás ismeretével az egyház pótolhatatlan szerepet játszott az állam irányításában →      1000 után elterjedt az a felfogás, hogy az uralkodók a pápa jóvoltából uralkodnak

- a szerzetesrendek megőrizték és másolták a régi szövegeket; a kolostorok mellett olyan mintagazdaságokat alakítottak ki, amelyek a fejlődésben élen jártak→       az első rend, a bencés rend megalapítója Szent Benedek volt a VI. században; a városok kialakulásával létrejöttek a világtól már el nem zárkózó kolduló rendek (ferencesek, domonkosok)

- az egyház tanításával szembefordulókat eretneknek nevezték →      megosztották egymás között javaikat, megvetették az anyagi világot; az elítélésükre létrehozott bíróság volt az inkvizíció

4. A főbb zsinatok(egyházi gyűlések): – 325-ben a niceai zsinat volt az első nagy tanácskozás

       meghatározták a keresztény hitvallás lényegét (ún Hiszekegy) + döntöttek a húsvét időpontjáról + kialakították az egyház működésének szabályait

- az 1540-1560-as években zajlott a tridenti zsinat→       a reformáció elterjedése után megújította az egyházat ( fegyelmet hirdettek, kötelezővé tették a püspökök és a plébánosok jelenlétét és igehirdetését a területükön; határoztak arról, hogy a Bibliával egyenrangúak a későbbi egyházi tanítások; nézetük szerint az ember szabad döntése, hogy szembefordul –e Istennel)

- a II. Vatikáni Zsinat az 1950-60-as években tisztázni kívánta az egyház szerepét a modern világban (közvetlenül kell szólni a hívőkhöz; a latin helyett mindenhol anyanyelvi misézés; párbeszédet kezd a nem katolikus keresztényekkel (ökumenizmus)