Tömegkommunikáció: A tömegkommunikáció közvetett (közvetítő eszköz segítségével) felülről lefelé (egy embertől vagy hatalmi központtól az emberhez) általában egy irányban ható, értelemszerűen tömeges (sokakhoz eljutó) kommunikáció.
Ezzel szemben a személyes kommunikáció közvetlen, általában oda-vissza irányú, nem tömeges.

A tömegkommunikáció közvetítő eszköze (médium, többes száma média) lehet:
írás
elektronikus digitális, elsugárzás:
írás
hang
kép
v. mindegyik átvitelére

Tömegkommunikáció alapképlete: TK = A + 2p (tömegkomm.=aktualitás+publicitás+periodicitás)

Feladatai: tájékoztatás , véleményformálás = kritika , kulturális értékek terjesztése, szórakoztatás
Megjelenési formái: kézzel írt üzenet , géppel írt üzenet , nyomtatott üzenet , elektronikus sugárzás (TV; rádió) , digitális közvetítés (pl.: mobil)
Csoportosításuk: csak olvasható (újság, könyv), csak hallható (telefon, rádió) , hangos-képes (film, TV)
A tömegkommunikáció hatása a nyelvre óriási, különösen úgy, hogy már pl.: rengeteg TV csatorna van, ahol nem képzett emberek dolgoznak.

Közszolgálati médianormák:
Magyar Rádió
Magyar Televízió
Duna Televízió
(kereskedelmi adók nyelvhasználata kötetlenebb)

* tájékoztató műfajok = média műfajok
* sajtóműfajok (hír, tudósítás, riport, interjú, jegyzet stb.)

Céljuk:

• A tömegkommunikáció célja, hogy jelentős (pozitív vagy negatív) hatást gyakoroljon a tömegekre.
• Gondolkodásunk, cselekedeteink, szokásaink, választásaink befolyásolása áll a középpontban.
• Sok esetben találkozhatunk a manipulációval

1./ Sajtó - Vizuális média

• Médiaműfajok közül a legrégibb

Sajtótermékeknek nevezzük, azokat az eszközöket, melyek úgy juttatnak el információkat, hogy hármas követelménynek tesznek eleget:

• Publicitás (nagyobb nyilvánosság: országos, regionális, iskolai stb.)
• Perioditás (szabályos időközönkénti ismétlődés: napilap, hetilap stb.)
• Aktualitás (időszerű információk továbbítása)

-        Sajtóműfajok:

            Tájékoztató műfajok:

A hír: az újságírás alapműfaja. Röviden, tömören megfogalmazott közérdekű és aktuális információ. Megjelenhet címmel vagy cím nélkül, s arra ad választ, hogy kivel, hol, mikor, mi történt vagy fog történni. A kifejtett ír arra is választ ad, hogy miért és hogyan. A hír alapját képezi az információ (felvilágosítás, tájékoztatás).

A közlemény: tényközlő, közérdekű beszámoló valamilyen megtörtént vagy várható eseményről (közzéteheti intézmény, szervezet, magánszemély). Terjedelme változó.

A tudósítás: a tudósító helyszínen készült tájékoztatója, alapja a személyes élmény, tapasztalat, annak leíró jellegű bemutatása.

A riport: a jelenben játszódó vagy megtörtént eseményről szóló eleven, színes, személyes hangvételű beszámoló. A helyszínen vagy helyszíni tapasztalatok alapján készült párbeszédes formájú tudósítás, amelyben a riporter bemutatja a az eseményeket, valamint a szereplőket is megszólaltatja.

Az interjú: riporterrel folytatott, a nyilvánosságnak szánt, közérdekű kérdésekről szóló beszélgetés. A riporthoz hasonlóan párbeszédes formájú, ám lényegesen eltér attól: az interjúban az újságíró szerepe a közvetítőé, nem a kérdezőé.

A szemle: több jelenségnek egységes szempontú (kritikai) ismertetése. Lehet például külpolitikai szemle (a külpolitikai helyzet ismertetése adott időszakban) vagy például több mű (irodalmi vagy más művészeti alkotás) leíró jellegű bemutatása.

Véleményt közlő műfajok:

• Nemcsak közvetítik a közvéleményt foglalkoztató információkat, hanem értelmezik is azokat (szerkesztők, újságírók, olvasók) egyéni, személyes véleményt hozzáfűzve, amivel befolyásolhatják az olvasókat:

Cikk: minden újságban, folyóiratban megjelenő rövid, tényszerű és a cikkíró véleményét tartalmazó írás.

A kommentár: hírhez fűzött értelmezés, hírmagyarázat. Elsősorban az olvasók értelmére hat, az információ megértését segíti.

A glossza: rövid terjedelmű, tömör, általában vitázó vagy bíráló, csattanóval végződő ironikus hangvételű hozzászólás valamilyen aktuális kérdéshez, jelenséghez. Írója az olvasók érzelmeire, humorérzékére kíván hatni.

Jegyzet: valamilyen hétköznapi eseményt ragad meg, elgondolkodásra készteti az olvasót. Stílusjegyekben bővelkedik, hangvétele bármilyen lehet.

A nyílt levél: a közvéleményt érdeklő témák ismert vagy fiktív személynek szóló témában fogalmazza meg az író.

Az olvasói levél: az olvasók véleményét, hozzászólásait, tanácskéréseit tartalmazó írás.

A kritika: műre, műalkotásra vonatkozó pozitív vagy negatív bírálat. Elemző módon mutatja be, értékeli az alkotást, néha ítéletet mond. Célja a befolyásolás.

2./ Rádió – Auditív média

• Legszélesebb szórású

Lehet:

o   egyprofilú (csak hír vagy csak zene)

o   többprofilú (hír és zene)

• állami tulajdonú
• közszolgálati

Sugárzott adások típusai:

• Írott anyagot megszólaltató: hír, jegyzet, levél, ismeretterjesztő előadás stb. felolvasása
• Hangos anyagok: rádió számára készült műsorok: egy része egyenes adás, azonnal hallható (pl.: interjú, vitaműsor, játék) vagy előre rögzített, szerkesztett műsorok felvételről.

Jellemző műsortípusok: hír, krónika, információ, politikai műsor, hirdetés/reklám, zenei műsor, beszélgetés, kisebbségi, vallási műsorok, tudományos-ismeretterjesztő műsor, művészeti műsor, szórakoztató műsor, vetélkedő, sportműsor, rétegműsor, szolgáltató műsor

3./ Televízió – Audiovizuális média

• Legáltalánosabb eszközei az audiovizuális médiának a mozi, a televízió és a különböző videofajták.

• Összetettek, műfajai egyre jobban összemosódnak, a nyelvet gyakran kiegészíti, felváltja a kép.

Lehet:

o   egyprofilú

o   többprofilú

• állami tulajdon
• közszolgálati

Sugárzott adások típusai:

• Élő adás
• Előre rögzített, szerkesztett műsorok

Jellemző műsortípusok: hírműsor, háttérműsor (stúdióbeszélgetés, vita), dokumentumműsor, oktató-ismeretterjesztő, folytatásos teleregény (sorozat), talkshow, reklám, zene, film, közvetítés (sport, színház), rétegműsor

A Reklám

• Megjelenési formája a hirdetés: olyan személytelen üzenet, amelyért a megrendelő fizet, s amely a tömegkommunikációs eszközökön keresztül jut el a befogadóhoz. A hirdetés tárgya lehet áru, termék, szolgáltatás, ötlet, illetve valamilyen társadalmi érték (társadalmi célú reklám)
• Reklám feladata a termék bemutatása, illetve a vásárló tájékoztatása és magatartásának befolyásolása. A reklámok az érzelmekre és az értelemre egyaránt ható információtartalommal rendelkeznek.