1. 1941-es megtámadásakor az angolszász hatalmak természetes módon támogatták a Szovjetuniót, mivel a németekkel szemben akkor már csak az oroszok álltak harcban Európában (Churchill: "Ha Hitler megtámadná a poklot, volna pár jó szavam az ördögről az alsóházban."); az amerikaiak kölcsönbérleti törvényt hoztak, melynek keretében tízezrével szállítottak járműveket, fegyvereket az oroszoknak:

- az angolok hagyományosan mindig is igyekeztek feltartóztatni az oroszok előrenyomulását (Napóleon közös leverése, a XIX. század óta) emiatt miniszterelnökük, Churchill bizalmatlan volt Sztálinnal szemben, törekedett arra, hogy katonái lehetőleg megelőzzék az oroszok bevonulását Kelet-Európában

- az amerikaiak nem vettek részt a korábbi nagyhatalmi politikában (elszigetelődési politika) (nem ratifikálták az első világháborús békéket), nem eleve vetélytársként tekintettek az oroszokra; Rooseveltre komoly benyomást gyakorolt Sztálin, akivel jó viszonyt alakított ki a szövetségesek konferencián

                                                                                                  ↓

1943 végén, az olaszországi offenzíva lelassulása után a három nagyhatalom teheráni találkozóján világossá vált, hogy az angolszászok nem fognak partra szállni a Balkánon, hanem Franciaországban nyitják meg a második frontot, Kelet-Európát így az oroszok szállják majd meg

2. Az oroszok számára a háború lehetőséget teremtett arra, hogy majdan diktatórikus kommunista berendezkedést valósítsanak meg a kelet-európai országokban ↔          az amerikai külpolitika naiv módon azt hirdette, hogy nem lesznek többé befolyási övezetek a világban, a háború pedig elkerülhető lesz, ha a győztes hatalmak a "világ csendőreiként" őrzik a békét, s létrehozzák az ENSZ-t, benne a Biztonsági Tanács öt állandó tagjával (USA, Szu., NBr., Fo., Kína)

- a háborús segítségért és a jövőbeni együttműködésért cserébe az amerikaiak hajlandóak voltak folyamatosan engedményeket tenni az oroszoknak, akik 1945 nyarán hadba is szálltak Japán ellen a szárazföldön, Mandzsúriában

3. a szovjet politika elképzelései szerint Németországot a háború után fel kellett osztani, nehogy veszélyt jelentsen a jövőben, ebben egyetértettek a nyugatiakkal

- Magyarország és Románia vitájában a románok pártján álltak, mivel ők stratégiailag fontosabb szövetségeseik voltak (fedezték nyugati határaikat, kijáratot jelentettek a szovjeteknek a szláv népek lakta Balkánra, amerre már a Török Birodalom kora óta előre akartak nyomulni)

                                                                                          ↓

a párizsi békeszerződésben, 1947-ben javarészt szovjet nyomásra vették el újra Magyarországtól az 1940-es második bécsi döntésben visszakapott erdélyi területeit; az amerikaiak támogattak volna egy kevés határ menti módosítást

 4. A világháború lezárulása előtt, 1944 őszén Churchill találkozott Sztálinnal, egy papírcetlire írva felajánlotta neki, hány százalékban osztozzanak Kelet-Európa országain; Sztálin az összes javaslatot kipipálta

- akkorra már nem volt esély arra, hogy az angolok bevonuljanak Kelet-Európába, a valódi osztozkodás helyett Churchill inkább fel akarta mérni Sztálin szándékait és azt, miről lehet vele tárgyalni →        Görögországot brit, Romániát és Bulgáriát szovjet fennhatóság alatt képzelte el, Jugoszlávia és Magyarország helyzetét még kérdésesnek tartotta

5. 1945-ben Jaltában újra összeült a három vezető, úgy, hogy a lényeges kérdések addigra már eldőltek (utólag tévesen ehhez a találkozóhoz kapcsolják a 'világ felosztását')  →       a britek lemondtak a lengyelekről az oroszok javára, annak ellenére, hogy a háború kezdete, Lengyelország német megtámadása (1939) óta szoros szövetségeseik voltak, több tízezer lengyel harcolt brit kötelékekben  →     Kelet-Lengyelország a Szu. része lett, a nyugati és az északi részekről pedig több, mint tízmillió németet űztek el, hogy helyet csináljanak az ott letelepedő lengyeleknek (’eltolták’ nyugat felé Lengyelország határait)

- Jaltában döntöttek arról, hogy Németországot megszállási övezetekre osztják a bevonuló országok, ennek határait 1945 nyarán a következő potsdami konferencián szentesítették→ a keleti, szovjetek megszállta övezetekben alakult ki később a kommunista Németország (Német Demokratikus Köztársaság, NDK), az amerikai, a francia és a brit zónát egyesítették (Német Szövetési Köztársaság, NSZK)

6. A háború utolsó hónapjaiban az amerikai és angol haderőknek lehetőségük nyílott arra, hogy még az oroszok megérkezése előtt bevonuljanak Berlinbe és Prágába

                                                                                        ↓

a britek ellenkezése ellenére az amerikaiak Eisenhower főparancsnok személyes utasítására leállították csapataikat, hogy tartsák magukat az oroszokkal kötött megállapodásokhoz, noha katonai propagandájuk korábban komolyan hirdette Berlin elfoglalását (félrevezető módon "nem tartották többé fontos célpontnak", részben, hogy megkíméljék saját katonáikat)