Életrajz:

1817 Nagyszalontán született. 1836 színésznek áll Debrecenben. 1837 megismerkedik Ercsy Júliával. 1841 megszületik Arany Juliska. 1844 megszületik Arany László. 1845 a Kisfaludy Társaság pályázatára megírja Az elveszett alkotmány c. vígeposzt, 25 aranyat kap érte. 1846 a Kisfaludy Társaság pályázatára megírja, a Toldit ezzel elnyeri Petőfi barátságát. 1851-1860 a Nagykőrösi Református Gimnázium tanára. 1860 Pestre költözik a Kisfaludy Társaság igazgatója lesz. 1865 az MTA titkára, majd 1879-től a tiszteletbeli főtitkára. 1877 a Margit-szigeten él, ide kötődik az Őszikék és a Kapcsos könyv. 1879 megírja a Toldi szerelmét /ez a trilógia 2. része/. 1882 októberében halt meg Budapesten.

Pályaszakaszai

1.Pályakezdés évei (1845-49)

2, Nagykőrösi évek (1851-60)

3, Az irodalom szervezés időszaka (1860-75)

4, Az őszikék korszaka (1877-1882)

2,

Nagykőrösi évek

- Balladák

Ballada: Mind a három műnem jellegzetességeit tartalmazza.

- történetet mond el, szaggatott előadásmód; balladai homály; időbeli-, térbeli- kihagyások (epika)

- verses forma, érzelmek, szenvedélyek motiválják a szereplőket(líra)

- gyakran tragikus befejezés, párbeszédes forma, tömörség (dráma)

Híres definíciója szerint a ballada „tragédia dalban elbeszélve” kivétel a vígballada.

Arany balladáinak csoportosítása

1, Keletkezési idő szerint:

-        Nagykőrösi ballada (1851- 1860) Pl: A walesi bárdok, Ágnes asszony-

Őszikék ballada (1877) Pl: Tengeri-hántás

2, Téma szerint:

- Történelmi balladák Pl.: Szondi két apródja, A walesi bárdok, V. László

- Lélektani balladák Pl: Ágnes asszony

3, Szerkezet szerint

- Egyszólamú (cselekmény egy szálon fut) Pl: A walesi bárdok

- Többszólamú (cselekmény több szálon fut) Pl: Szondi két apródja

- Körkörös Pl: Ágnes asszony

Ágnes asszony

Balladatípusa: Nagykőrösi, lélektani, körkörös

Téma: Bűn és bűnhődés

Szerkezet:

1-4 vsz: Helyszín patak partja Ágnes véres lepedőt mos a patakban. Gyanúsan viselkedik, mintha titkolna valamit. A történet néhány óra alatt játszódik le.

5-19 vsz: Ágnest a törvény elé viszik, majd kihallgatják, ahonnan nem engedik haza, de a sírása miatt megengedik, hogy haza menjen kimosni a véres foltot. Ágnes a börtönben szenved, a bűntudattól egy kis fénysugár jut, be a cellába, állandóan azt nézi így próbálja megőrizni józan eszét, de már kezd megbolondulni. A bíróságon kiderül Ágnes szeretője megölte a férjét és a nőt bűnrészességgel vádolják. Ágnesen elhatalmasodik az őrület, nem tudja, miért bűnös kéri, engedjék haza, mert ki kell mosni a lepedőt. A bírák megértik őt és haza engedik, mert a megbolondulással már megbűnhődött tettéért.

20-26 vsz: Több évig mossa a patakban véres ruhát. A vérfolt már rég eltűnt belőle a lepedő már szétfoszlott. A lepedő és a vérfolt jelenti Ágnes bűnbeesését, a mosással pedig a lelkiismeretét akarja megtisztítani, de a vérfoltot mindig látja, nem tud megbocsátani.

Refrén: Minden vsz utolsó sora „Oh! irgalom atyja, ne hagyj el” ezt mondja Ágnes így könyörög istenhez, de mondhatja, aki látja mit tett szörnyülködnek, szánakoznak.

Az elbeszélő sajnálja, megérti Ágnest: „Szegény Ágnes naphosszanta”, „Szánalommal néznek ő rá”, „Erőt ahhoz és kegyelmet.”

Az elbeszélő viszonya Ágneshez:

Nemcsak a bírák együtt érzőek, hanem elbeszélő is részvéttel fordul a főszereplőhöz.” Sűrű záporkönnye folyván: Liliomról pergő harmat, Hulló vízgyöngy hattyú tollán.” a liliom és hattyú fehér színű a tisztaságot jelképezi. A könnyre két metafora is szerepel harmat és vízgyöngy ezek a megtisztulást jelképezik, Ágnes név azt jelenti tiszta. Az együttérzésnek az az oka, hogy Ágnes tényleg megbánta bűnét, talán a bűnénél nagyobb a szenvedése.

A vers lélektanisága: Arany nagyon pontosan ábrázolja, lelki folyamatokat megmutatja, az emberi tudat elfojtja a rossz emlékeket, de előbb- utóbb a felszínre törnek.

Szondi két apródja

Ballada típus: Nagykőrösi, történelmi, kétszólamú.

Ebben a műben nem a hősiességet mutatja be, hanem az apródok hazához való hűségét. Az apródok itt nem fegyverhordozó katonák, hanem históriás énekeket szereznek és énekelnek.
A mű nagyon magasról indul:
“Felhőbe hanyatlott a drégeli rom,
Rá visszasüt a nap, ádáz tusa napja”
Ezzel szemközti dombon pedig a két apród térdel. A helybeliek elbeszélése szerint Arany járt a drégeli várban, mert csak így tudta ilyen pontosan leírni a tájat.
A mű története három helyszínen zajlik. Az egyik helyszín a harc helyét mutatja be. A másik helyszín Szondi magasztalása, nyugalmát ábrázolja. A harmadik helyszín lent a faluban, ahogy a győztesek ünneplik a diadalt. Az apródok énekében sok kép található. Énekük az elbeszélő hangtól halad az ünnepélyesség felé. A törökök éneke a jelenről beszél és a jövő lehetőségeivel hitegeti őket:
“Mit csak terem a nagy szultán birodalma”
A további részekben Ali azt akarja, hogy az apródok az ő diadalát énekeljék, ez az apródokban ellenszenvet vált ki. Az apródok Szondi hősiességéről énekelnek. Szondi igen-igen hősies volt, semmiképpen nem akarta a várban levő értéktárgyak török tulajdonába kerüljenek. Inkább megsemmisíti a várban található értékeket, minthogy a török kezére kerüljön. Szondi az apródokat szépen felöltözteti, hogy ne ócska ruhában haljanak meg. Az apródok dicsőítik Szondit, Ali ezt egyre jobban sokkalja, és börtönbe viteti a két apródot.
Arany a magyarokat fenn a hegyen, a törököket, pedig lent a faluban ábrázolta. Érdekes, hogy Ali alapvetően pozitív figura, és csak a több török mondható negatívnak. A mű végén megjelenik az átok, (utolsó versszak).
A vers formája zaklatott hangvételű, nyugtalan váltakozó ritmus. Az egyes sorok eltérő szótagszánúak, ezzel a költő izgatottságot fejez ki. A műben két különböző értékrend áll egymással szemben.