Realizmus jellemzői:

• a XIX. században a felvilágosodás hatására alakul ki
• szembefordultak a társadalommal, és az eszményítés helyett a valóságot próbálták feltárni.
• valóság ábrázolása, hétköznapok bemutatása
• miliő elmélet – környezet meghatározza az embert
• ember és közösség kapcsolatának bemutatása
• társadalom perifériáját mutatja be
• nem bírál, csak leír, objektív ábrázolás
• Művek:

Stendhal: Vörös és fekete

Gogol: A köpönyeg

Csehov: A csinovnyik halála

A csinovnyikok:

• jellegzetes orosz hivatalnokok voltak, akik semmihez sem értettek, de szolgálati idejük bőven elegendő volt a magas összegű nyugdíjhoz.
• ők a „ felesleges emberek”
• Az írók arra mutattak rá, hogy a kishivatalnokok képtelenek saját sorsuk irányítására, bármikor történhetnek velük olyan események, amelyek kibillenthetik őket a megszokott kerékvágásból és veszélybe sodorhatják életüket.

Gogol, Csehov és Tolsztoj is használta a„felesleges ember”-t.

Akikre jellemző:

˙  monoton, egyszerű élet

˙  nincs társadalmi élete, csak a munka hajtja

˙  hiányzik az önbecsülésük- társadalom betegsége, ha egy/több ilyen ember ennyire méltatlan körülmények között él

Gogol: A köpönyeg

• groteszk (szélsőséges ellentétek párosítása)

1)      félelmetes, nevetséges (pl.: szellemként visszatér)

2)      hétköznapi, fantasztikus (pl.: egy egyszerű ruha megváltoztatja az életét)

• komikum és tragikum egyszerre (nevetséges mennyire függ kabáttól, belehal elvesztésébe)
• társadalom hierarchikus (pl.: tekintélyes személy)
• irónia (pl.: másolás bemutatása, mint egy nagyszerű és roppant nehéz feladat)
• Akakij Akakievics:

˙  köpönyeg megvédi őt a külvilágtól

˙  feljebb emeli a társadalmi ranglétrán

˙  elkezd társadalmi életet élni

˙  elér valami előrelépést halála előtt

˙  halála után hagy valami emléket: szelleme kísért

• narrátor kívülálló, néha kiszól, fecseg történet közben àközvetlenebb
• A groteszk hatást növeli az írói előadásmód is. A jelentéktelen, fölösleges dolgokat túlzó aprólékossággal meséli el, a fontosabbakat azonban nem említi.

Csehov: A csinovnyik halála

• Csehov groteszk előadásmódot alkalmaz, kigúnyolja a szolgalelkűséget, az alázatos tiszteletadást
• társadalmi hierarchia
• magát annyira lefokozza, hogy óriási bűnnek hiszi letüsszentést
• névi lefokozás (Cserjakov=féreg)
• neki van társasági élete (pl.: színházba jár)
• jobb módú, van családja is
• nem ér el semmit haláláig
• teljesen eltűnik világról

Tolsztoj: Ivan Iljics halála

• a történet a csinovnyik halálával kezdődik ®ezzel megmutatja a hozzátartozók véleményét a halottról
• történet Ivan betegségéről szól
• helyszín a betegszoba ahol egyedül szenved
• a hazugságok miatt egyre jobban gyötrődik
• átgondolja életét és rájön, hogy munkája miatt családját elhanyagolta elrontotta életét
• feltámadt benne az önzetlen szeretet, a jóság és a sajnálat a szenvedők iránt
• erkölcsileg megtisztulva, boldogan halt meg.
• Tolsztoj hősei megpróbálják keresni az élet értelmét, célját, ő a világ átalakításában reménykedett, azt hitte, hogy ez az átalakulás azért megy majd végbe, mert ő vagy valaki más meg fog győzni mindenkit arról, hogy jót kell cselekedni.