Madách:

• 1823-ban született
• filozófiát tanult
• aljegyzőként, képviselőként dolgozott

Az ember tragédiája

• Arany Jánosnak küldi el, ő segít a javításban és a kiadásban
• 1861-ben adja ki a Kisfaludy Társaság
• a Nemzeti Színház 1883-ban mutatta be először
• több nyelvre is lefordították

Kialakulásának körülményei:

• a korszakra jellemző fizikai alkotás
• a költő csalódott a liberalizmus elveiben egy tökéletes állam létrehozásában
• öccse meghal a szabadságharcban
• nővérét meggyilkolják
• hatottak rá a korabeli nézetek (Nap kihűlése, emberiség kipusztulása)

Téma:

• a teremtéstörténetet dolgozza fel
• egyszerre dolgoz fel emberi és nemzeti alkotásokat

Ellentmondásosság:

• optimizmus«pesszimizmus
• stílusirányzatokban is megmutatkozik: barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus
• történeti szinten is megfigyelhető

Műfaj:

• drámai költemény: párbeszédes formában íródott filozófiai tartalmú verses mű, elődje Goethe Faustja

Szerkezet:

• 15 színből áll
• keretes szerkezet (1,2,3,15 biblikus szín)

1. Az I. szín a bibliai teremtés befejező részét mutatja be.
   Lucifer ekkor még főangyal, ellenszegülése miatt válik Sátánná, nem hódol be az úrnak ő a „tagadás ősi szelleme”
2. A II. színben megjelenik az első emberpár, akik teljes harmóniában élnek a természettel, és egymással.
   Ádám szeretne saját lábára állni, választani jó és rossz között, saját sorsa irányítójává válni,maga hagyja el az édent, mert „idegen már, s kietlen ez a hely”.
3. A III. színben már nincs meg a harmónia a természettel
   Ádám azzal a hittel vág neki a történelemnek, hogy az ember és a világ végtelen értékek forrása, saját lábunkra állva ezeket megvalósíthatjuk. Lucifer pedig ezeket az értékeket akarja lerombolni, bebizonyítani Ádámnak, hogy létezés értéktelen, az anyag, a bűn, és a rossz mindenható

• közöttük 11 történeti szín
  1. 4. szín Egyiptom:
     • „egy milliók miatt”
     • rabszolgaság (tézis)«szabadság (antitézis)
  2. 5. szín Athén:
     • egyén szabadsága«népakarat
     • szabadság és egyenlőség kölcsönösen kioltja egymást (a tömegek tudatlansága miatt)
  3. 6. szín Róma:
     • gyönyör«erkölcs
     • morális tehetetlenségből, az eszméktől való elfordulásból Péter apostol megjelenése lendíti ki.
     • Az új eszme, a kereszténység által képviselt szeretet, illetve testvériség lenne hivatott arra, hogy föloldja és perspektívát adjon a szabadság és egyenlőség antitézisének.
  4. 7. szín Konstantinápoly:
     • testvériség eszme
     • dogmatikai viták®keresztes háborúk®nincs egyéni boldogság sem
  5. 8. szín Prága I.:
     • a tudományok világába menekül Ádám
     • Kepler ég kutatása «horoszkóp gyártása a megélhetésért
     • végén álomba merül
  6. 9. szín Párizs (álomszín):
     • forradalom, az uralkodó eszmék együtt érvényesülnek
     • a gyakorlat eltorzítja az ideákat
     • önjelölt népvezérek csúfítják a jelszót
  7. 10.szín Prága II.:
     • értelmezi az álomban történteket
     • látja az esemény bűnét és erényét
     • ezzel hitet tesz a 48-as forradalomba, kiáll a liberalizmus mellett
  8. 11.szín London:
     • a liberalizmus győzelme, a szabad verseny világa
     • egyetlen értékmérő a pénz, amelyen nemcsak árut, hanem eszmét és érzelmet is lehet vásárolni
     • felismerés, hogy az élet önmagában képtelen szabályozni önmagát, a szabadság korlátok nélkül önmagát számolja fel, s vezet el az élet értelmetlenségének felismeréséhez
       ®szín végi haláltánc
  9. 12. szín Falanszter:
     • az ésszerűség és a ráció szabja meg a határokat
     • az ész uralma azonban leszűkíti és elszürkíti a sokszínű és gazdag életet, kizárja belőle mindazt, ami a ráción innen vagy túl van: a művészetet, az érzelmeket, az emberi vonzalmat.
     • szabadság leveszi ugyan az ember válláról az egyéni döntés és felelősség terhét, de meg is fosztja mindattól, ami emberivé teszi az életet
     • itt is a haszonélvezet uralkodik, mint Londonban, csak itt egy központi akaratnak alárendelve
  10. 13. szín az űr:
      • Ádám ki akar szakadni a földi világból
      • a test kiszakadása annak pusztulását jelenti -> Ádám rájön, hogy a szabadságnak társadalmi és természeti határa is van
      • a Föld Szellem megszólítja Ádámot
      • felvetődik a küzdelem és cél kettősségének problémája
      • a küzdelem fontosságát hirdeti
  11. 14. szín hóval, jéggel borított világ:
      • ember és természet viszonyát ábrázolja, a természet győzelmét az ember felett
      • az ember megszűnik ember lenni küzdelme a létért zajlik
      • előre vetíti az ember vereségét „sok az eszkimó, kevés a fóka”
      • A XIX. századi természettudományos és filozófiai eszmék hatása és jelentkezése a tragédiában

Filozófiai hatások:

1. Hegel: a dialektika elve. A szabadság és meghatározottság nem egymást kizáró, hanem egymást feltételező fogalmak. Azaz az ember szabad, de nem korlátok nélkül az, természeti, antropológiai és szociális meghatározottsága együtt jár szabad voltával.

A mű értelmezése:

• A legfőbb probléma a világ alakíthatóságának illetve determináltságának kérdése.
• Ádám a romantikus liberalizmus titánfelfogásának eszméjét képviseli, a XIV. szín borzalmáig hisz a célelvű fejlődésben, a világ alakíthatóságában.
• Lucifer képviseli, a természeti, tudományos és lélektani determinizmust.
• Madách végig viszi a polgári liberalizmus nagy eszméinek kialakítását, uralomra jutását, s tragikus ellentmondásainak lehetséges következményeit. Ehhez kapcsolja a természetből, a ráció segítségével kiszakadó ember tragikus sorsának elemzését, mely szükségszerűen vezet ember és természet antitéziséig, a természeti végzet győzelméig az emberi világ fölött.
• Ádám és Lucifer a hegeli dialektika két ágát képviseli, tézisfigurák, eszmehordozók. Éva kiegyenlítő szerepet tölt be sokarcúságával, az egymást követő színekben egymásnak ellentmondó jellemvonásaival az élet és természet sokarcúságát és sokféleségét jelképezi.