jel: olyan érzékelhető fizikai jelenség, amely többletjelentést hordoz

akkor tekinthető valami jelnek, ha:

• az közmegegyezésen (konvención) alapul
• egy adott csoport használja pl.: csoportnyelv
• elfogadott és használatban van

-    a jelek mindig más jelekkel együtt vannak jelen, ezért egy jel több jelrendszerbe is tartozhat (piros, mint közlekedésbeli, biológiai, politikai jel)

-    egy-egy jel kiegészíti, pontosítja egymást (pl.: nyelvi és nem nyelvi jelek a kommunikációban)

-    jelek lehetnek kultúránként eltérőek, de változhatnak a társadalmi változással párhuzamosan is

Jelek csoportosítása:  

-  nyelvi-nem nyelvi

-  eredete alapján:

˙  mesterséges (rajzok, írásjelek)

˙  természetes (tűz, jég)

-  jel és jelölt viszonya alapján:

˙  ikon – ha a jelölő és jelölt közt hasonlóság fedezhető fel (térkép, fotó)

˙  index – nincs hasonlóság, csak kapcsolat, mint ok-okozati, térbeli, logikai, időbeli

érintkezés (jelzőtáblák, pecsét)

˙  szimbólum – nincs kapcsolat, csak megállapodáson, hagyományon alapul (zászlók

színei, fizika jelei)

Nyelvi jelek szintjei:

1)      morféma(szóelem) – legkisebb nyelvi jel, aminek már önálló jelentése van, 2 típusa van:

o    tőmorféma – fogalmi (csúnya, szék, alszik), vagy viszonyjelentése van (és, mellett, sem)

o    toldalékmorféma – csak viszonyjelentése van (-ba/-be, -t/-tt)

2)      szavak (lexémák) – Mondatok alkotóelemei

Szavak jelentése:

• elsődleges jelentés (denotatív) – szövegkörnyezet nélkül is felismerhetők, a szótárakban

megadott definíció

• másodlagos jelentés (konnotatív) – szövegkörnyezet hatására a szó új képzettársítást kap,

jellemző az irodalmi művekre

3)     szószerkezetek – szavak összetétele, ami már nagyobb egység a szavaknál (mellé, alá és hozzárendelő)

4)      mondatok – szavakból, szószerkezetekből épül fel, együtt szöveget alkot

5)      szöveg – összefüggő mondatokból áll, a nyelvi szintek legnagyobbika

A legkisebb egységet, a hangot (fonéma) nem soroljuk a jelek közé, de mivel ezek építik fel a morfémákat, jelelemnek hívjuk őket. Nincs önálló jelentésük, csak jelmegkülönböztető szerepük. (pl.: akar, akár, szál, szél)

-  A nyelvi jelekhez több jelentés is fűződhet.

-  Nyelvi jelek többsége szimbolikus jel. Kivétel a hangutánzó és hangulatfestő szavak.

Hangalak és jelentés lehetséges viszonyai:

azonos alakú szavak : ég,nyúl (nincs köztük összefüggés)

többjelentésű szavak: zebra, mandula( a két jelentés között hasonlóság van)

szinonimák: finom-ízletes

A jel szerkezete:
jelölő ---- jelölt --> amire a jelölő rámutat
    \              /
      jelentés          --> ami mögötte van
- a három együtt szerves egységet alkot