Információs társadalom: szociológiai kifejezés az információ egyszerű, gyors és széleskörű terjedése nyomán kialakuló társadalomra

Forrásai:

• média: írott sajtó, rádió, televízió (gyors)
• internet, telefon (kapcsolatba lehet kerülni bárkivel)

Az elektronikus kommunikáció a mai ifjúság nyelvének szerves részévé vált. A számítógép, internet → új műfajokat hoz létre.

Írásbeli kommunikációnál jellemző pl. az SMS, e-mail és a blogok, MSN.

A szóbeli kommunikációnál jelentős a telefon valamint a Skype.

Képi kommunikáció is lehetséges, ha MMS-t küldünk.

Az információs társadalom jelentős hatásokat gyakorol a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre. Az információs társadalom a nyelvet szegényíti. A közvetett kommunikációnak gyakran nagyobb szerepe van, mint a közvetlennek (sok fiatal otthon a számítógép előtt ülve, többnyire csak „virtuálisan találkozik” a barátaival). A kommunikáció lehet egyirányú vagy kétirányú.

Hatásai az írásbeliségre (főként chat, MSN, SMS):

• rövidítések: főként kényelemből és a gyorsaság miatt, helytelen rövidítések (vok, mien, mek)
• hangulatjelek: az ember saját hangulatát fejezi ki, színesíti a beszélgetést, a helyesírást nem sérti JK
• nagybetűk: használatuk szinte teljesen eltűnt (szia kata)
• írásjelek: a központozás is elmarad (elmegyek moziba meg veszek valamit enni)
• matematikai jelek és számok: rövidítésben használják, betűket helyettesítenek vele (+van, =lőre)
• romlik a helyesírás, az íráskép
• szűkül a szókincs

Hatásai a beszédre, szóbeli kifejezésmódra

• kevert kommunikációs forma (az írás és a beszéd között), ún. írott beszélt nyelv
• visszaszorul az olvasás, és a beszéd, a könyvek szerepét átveszi az internet
• a szókincs szűkül, és így nem tudjuk magunkat kifejezni pontosan
• az egyszerű kifejezésmód és a gyorsaság a lényege
• sajátos a szókincsük
• gyakori a tegeződés
• szleng és idegen szavak használata
• gyakoriak a közhelyek

Néhány példa, hol nyilvánul meg az internet sajátos nyelvhasználata

E-mail (a levelezés újítása):

• forma változása → eltűnnek a külsőségek (boríték, bélyeg), változik a felépítés (pl. nincs dátum)
• megjelennek a rövidítések, lazul a helyesírás, megjelennek a hangulatjelek (a hangulatjelek fejlődése: karakterek → képek → mozgó ikonok)
• különböző plusz funkciók: kép, zene küldése
• gyorsaság – esély az azonnali reakcióra

Chat (félúton a szóbeliség és az írásbeliség között):

• rengeteg nyelvi hiba a gyorsaság miatt
• rövidítések (jó8, h, hnap, nemtom)
• hiányos, rosszul szerkesztett mondatok
• az élő beszéd tempóját próbálja elérni
• plusz funkciók: mikrofon, kamera → megjelennek a nonverbális eszközök, majdnem élő kommunikáció

Blog (internetes napló):

• két főbb típusa:

o   irodalmi napló

• létezett az irodalomban is, pl. Kazinczy: Fogságom naplója

o   személyes napló

• elveszti a személyességét, hiszem mások is elolvassák

• szólhat egy adott témáról (pl. filmek, receptek, zenék értékelése) és lehet személyes

Telefon (SMS):

• magánlevél, üzenet helyett
• meghatározott karakterszám → jelentős rövidítések
• hasonló hangsor kihasználása (pl. 1ház, 5let)
• hiányos mondatok, nincs megszólítás
• egy „?” vagy egy „!” is kommunikáció értékű

Fórum:

• egy adott téma, bárki hozzászólhat (az e-mail és a chat között)

Levelezőlista:

• adott emberek, nem nyilvános (a fórum és az e-mail között)

Honlap:

• „magánújság”, szólhat egy adott témáról és lehet személyes is
• bizonyos értelemben megszerkesztettséget igényel