Parti Nagy Lajos Hullámzó Balaton c. novellakötete
A novellákra egyöntetűen jellemző:
- téma aktualitás
- modern kifejezések
- neologizmus
- szereplők illeszkedése mai társadalomhoz
- értékvesztett állapot megjelenése (jelenben)
- kiszólások és szabadfüggő beszéd használata (közelebbi viszony olvasóval)
- keretes, vagy mozaikos szerkezet (jelen és múlt keveredése)
|
Kispárizs |
Nyúlbunda |
|
téma |
emberek elnyomottsága, a használt ruha felbecsülhetetlen értéke, ami segít átvészelni a szürke hétköznapokat, és ami még értéket képvisel a szegény munkások életében |
a hajléktalan sors bemutatása a hajléktalan szemszögéből, az értékvesztett állapot |
|
cím |
Párizsra, illetve annak divatjára utal. Az érzést tükrözi, amit a használt ruhák viselése okozott a munkásoknak, asszonyoknak. |
Az egyetlen megmaradt értékére utal Elvirának, ami múltját és emberei méltóságát képviseli. |
|
szereplők |
Aranka – szegény volt, amíg nem találkozott Fricivel, aki eltartja, de boldogságot nem tud adni neki Frici – A Second Hand tulajdonosa, aki keresztmama haláláért felelősnek érzi magát, így eltartja Arankát és vele él Keresztmama – A mértéktelenség megtestesítője, aki belehal a ruhákhoz való ragaszkodásába, telhetetlenségébe
|
Elvira – a hajléktalan nő ambivalens érzésekkel. magabiztosságot színlel és magát is nyugtatja, hogy nem kényszerből turkál a szemétben, de valójában nincs más lehetősége Frici – a boltos, akire Elvira vár a történet alatt |
|
értékvesztettség |
a használt ruha értéke az egekig nő, emberek tucatjai veszik, még ha foltos is, hisz ki lehet mosni. A látszati jómóduk, értékük valójában géprongyként becsempészett ruhadarabok. „zokniszagú” lakás |
Az otthon hiánya és a rákényszerülés a kukázásra. A nyúlbunda az egyetlen érték. |
|
múlt megjelenése |
A keresztmama halála és az azt megelőző első ruhaimportálások története, amik a sírkőből indulnak ki a temetőben. |
A megmaradt érték, a nyúlbunda, ami visszautal az érték teli múltra. |
|
jelen / jövő megjelenése |
anyagi fellendülés: Audi, út Riminibe, Budapesten élnek, pacalt esznek, de boldogság nincs |
anyagi lecsúszás, ami csak rosszabb lehet, alkoholizmus, ami ronthat az állapotán |
|
társadalomkritika |
emberek felszínesek, külső alapján ítélnek, torz értékrenddel rendelkeznek |
lenézőek, zártak, nem segítőkészek |
|
nyelvezet |
vulgaritás |
kevesebb van benne – élet nem volt nyomorúságos és örültek a használtruháknak, nem érezték értéktelennek
|
sok káromkodás (gecibuzi, kinyalhatják…) – belső indulatokat tükrözi, a szégyenérzetet kompenzálja, ez váltja ki az agressziót |
nyelvhasználati aktualitások |
fölösleges ragozás: „át kelletett hívni” |
szám-személy egyeztetési hiba: „egy bunkók”
„fog” segédige helytelen használata: „maga is rá foghat szokni”
= műveletlenség jelei, már nem cél társadalomnak megfelelni |
|
idegen szavak magyarosítása |
„exitkor”, „bébidoll”, „unikum”, „plébek”
= műveltnek, tanultnak akar látszani, de ellenkező hatást ér el |
„originále”
= -//- |
|
neologizmus, szóalkotás az író által |
„európázkodik”, „mozikarcsú szeletek”, „ikrás idők”
= információtömörítésre szolgál, és mivel a történetek szereplői fogalmazzák meg, így bizonyítja, hogy mindenkiben van alkotóerő |
„szemétbaba”, „patyolatribancok”, „gyamesz”
= -//- |