Kispárizs

Nyúlbunda

téma

emberek elnyomottsága, a használt ruha felbecsülhetetlen értéke, ami segít átvészelni a szürke hétköznapokat, és ami még értéket képvisel a szegény munkások életében

a hajléktalan sors bemutatása a hajléktalan szemszögéből, az értékvesztett állapot

cím

Párizsra, illetve annak divatjára utal. Az érzést tükrözi, amit a használt ruhák viselése okozott a munkásoknak, asszonyoknak.

Az egyetlen megmaradt értékére utal Elvirának, ami múltját és emberei méltóságát képviseli.

szereplők

Aranka – szegény volt, amíg nem találkozott Fricivel, aki eltartja, de boldogságot nem tud adni neki

Frici – A Second Hand tulajdonosa, aki keresztmama haláláért felelősnek érzi magát, így eltartja Arankát és vele él

Keresztmama – A mértéktelenség megtestesítője, aki belehal a ruhákhoz való ragaszkodásába, telhetetlenségébe

Elvira – a hajléktalan nő ambivalens érzésekkel. magabiztosságot színlel és magát is nyugtatja, hogy nem kényszerből turkál a szemétben, de valójában nincs más lehetősége

Frici – a boltos, akire Elvira vár a történet alatt

értékvesztettség

a használt ruha értéke az egekig nő, emberek tucatjai veszik, még ha foltos is, hisz ki lehet mosni. A látszati jómóduk, értékük valójában géprongyként becsempészett ruhadarabok.

„zokniszagú” lakás

Az otthon hiánya és a rákényszerülés a kukázásra. A nyúlbunda az egyetlen érték.

múlt megjelenése

A keresztmama halála és az azt megelőző első ruhaimportálások története, amik a sírkőből indulnak ki a temetőben.

A megmaradt érték, a nyúlbunda, ami visszautal az érték teli múltra.

jelen / jövő megjelenése

anyagi fellendülés: Audi, út Riminibe, Budapesten élnek, pacalt esznek, de boldogság nincs

anyagi lecsúszás, ami csak rosszabb lehet, alkoholizmus, ami ronthat az állapotán

társadalomkritika

emberek felszínesek, külső alapján ítélnek, torz értékrenddel rendelkeznek

lenézőek, zártak, nem segítőkészek

nyelvezet

vulgaritás

kevesebb van benne – élet nem volt nyomorúságos és örültek a használtruháknak, nem érezték értéktelennek

sok káromkodás (gecibuzi, kinyalhatják…) – belső indulatokat tükrözi, a szégyenérzetet kompenzálja, ez váltja ki az agressziót

nyelvhasználati aktualitások

fölösleges ragozás:

„át kelletett hívni”

„aztat”

szám-személy egyeztetési hiba: „egy bunkók”

„fog” segédige helytelen használata: „maga is rá foghat szokni”

= műveletlenség jelei, már nem cél társadalomnak megfelelni

idegen szavak magyarosítása

„exitkor”, „bébidoll”, „unikum”, „plébek”

= műveltnek, tanultnak akar látszani, de ellenkező hatást ér el

„originále”

=   -//-

neologizmus, szóalkotás az író által

„európázkodik”, „mozikarcsú szeletek”, „ikrás idők”

= információtömörítésre szolgál, és mivel a történetek szereplői fogalmazzák meg, így bizonyítja, hogy mindenkiben van alkotóerő

„szemétbaba”, „patyolatribancok”, „gyamesz”

=   -//-