Kosztolányi Dezső

A Nyugat első, nagy nemzedékének, a századelő művészi átalakulásának a képviselője. Senki a magyar irodalomban nem verselt olyan bámulatos könnyedséggel, tökéletes, bravúros rímeléssel, mint ő.

Homo aestheticus: az alkotás függetlenségét hirdeti. Szerinte a közéleti költészet, haszontalan, mert a költő nem tehet semmit a társadalomért, nincs társadalmi szerepe. Az ilyen költő elzárkózik a politikától.

Rövid életrajz:

-          Szabadkán született 1885-ben, itt végezte gimnáziumi tanulmányait. Apja tanár.

-          Budapesti majd bécsi egyetem, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be

-          1901. megjelenik első verse a Budapesti Naplóban.

-          1907. első verseskötetének, a Négy fal között megjelenése

-          1910 feleségül veszi Harmos Ilona színésznőt, akitől később fia születik.

-          1936 súlyos betegségben elhunyt

Édes Anna- a regény témája és a történet

Naturalista regény (miliő elmélet), analitikus (lélektani) regény az elfojtások miatt.

A mű alapötlete Kosztolányinétől származik egy újságban olvasott hír alapján. Témája egy kettősgyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen. Műfaja lélektani regény: nem a gyilkosság, hanem az ahhoz vezető út érdekli. A középpontban az úr-szolga viszony áll. Az író a regényben a kor pszichológiai tudását is felhasználta. A mű 5 részből áll.

Szerkezet:

1.-6.: kezdő szituáció

7.-10.: Anna beilleszkedése

11.-14.: Jancsi és Anna románca

15.-18.: gyilkosság

19.-20.: ítélet, és befejezés

Édes Anna a legtökéletesebb cseléd. Régi helyétől nehezen válik meg, ösztönösen tiltakozik az új hely ellen. Vízyné, a jómódú polgárasszony „idomítani” akarja Annát. A lánynak fel kell adnia egyéniségét, el kell tűrnie a megaláztatásokat, a gúnyolódást. Életébe boldog perceket a Jancsival való kapcsolata hozott, ezért fájdalmas annyira csalódása. Anna olyan helyzetbe kerül, amelyből nincs kiút, nem engedik, hogy felmondjon gazdáinak, és házassági szándékát is keresztülhúzzák. Gazdái meggyilkolása előtt óriási vihar dúl lelkében, megrémül az az érzése, hogy őt támadták meg. Nem tudja, miért vitte véghez a gyilkosságot. Lázadása ösztönös, öntudatlan. Gyilkos és áldozat egyben. Moviszter doktor az egyetlen, aki felismeri, hogy Anna tette szükségszerű volt. Meg akarta menteni embersége maradványait, szuverenitását.

A regényről

-         Az első és utolsó fejezet egy keretet alkot, amelynek a cselekmény szempontjából nincs jelentősége

-         Hangvétel irónikus, ezzel az fejezi ki a szerző, hogy távol áll mindenféle politikai irányzattól ↔ Kosztolányi nem társadalmi, politikai regényt ír, hanem emberi sorskérdések állnak a regény középpontjában

-         A politikának fontos szerepe van, történelmileg rendkívül zaklatott időszakban játszódik a regény

-         Kosztolányi a légkörben is az általános emberi magatartást vizsgálja

Helyszín

Konkrét, Kosztolányi lakásához közeli hely, ezzel is a hitelességet hangsúlyozza az író.

Szereplők jellemzése

Anna

-         Jelképes név, utalás a belső tartalmakra, az érzelem gazdagságra. Minden benne van, ami egy női alakkal kapcsolatban pozitív. (édesanya, manna…)

-         Jelképes születési évszám. 1900. Benne van az újrakezdés lehetősége

-         Tökéletes cseléd, de ez az, ami megfosztja attól, hogy ember legyen

-         Ösztönivel érzékeli a dolgokat, nem tudatával

-         Anna mindenki kezében eszköz

-         erős alkat; ereje szótlanságában, a szenvedés viselésében rejlik

-         Kosztolányi keveset beszélteti, ösztönei fejezik ki reakcióit

-         áldozatot hoz gazdájáért, amikor nem megy férjhez Báthory úrhoz

-         végkifejletben rejtett indulatai, érzelmei törnek felszínre; áldozat és gyilkos egyben.

Vízyné:

-         Eltorzult személyiség, rögeszméje a cseléd

-         Ugyanúgy függ a cselédtől, mint a cseléd tőle

-         Lelkileg zsarolja Annát

-         Annával lányát akarja pótolni és mintacselédet talál a személyében (próbák)

-         jót akar, mégis rosszat tesz: nem engedi el Báthory úrral

Vízy Kornél:

-         “intézményember” – szinte azonosítja magát hivatalával

-         személytelen, ő teszi háborodottá Vízynét.

Jancsi:

-         eleinte valóban szerelmes Annába (első erotikus élmény)

-         később csak “élvezeti cikknek” tekinti

Anna kitörési lehetőségei

-         Férjhez menjen

-         Patikárius Jancsi

-         Gyermekszülés

Sérelmek fokozatosan halmozódnak Anna lelkében. Az utolsó csepp az estély. Megöli gazdáit, de a lázadás az ösztönök szintjén történik.

Gyilkosság okai

Nem kapunk konkrét, racionális választ. Többféle lehetőség van:

-         Úr-cseléd viszony: természetellenes, nem felel meg az emberi lélek működésének, de Anna problémája túlmutat a társadalmi tényezőkön, a regény középpontjában az emberi függőség, a kiszolgáltatottság áll.

-         Elfojtás-kitörés tana: Freud: sok észrevétlen megaláztatás tört ki Annából látszólag ok nélkül

A világ erkölcsi rendje helyreáll a tett után.