Radnóti Miklós zsidó származású költőnk, származása miatt rengeteg sérelem éri.

Felesége Gyarmati Fanni, aki halála után is kitart a költő mellett, 2014-ben halt meg.

Többször is behívták munkaszolgálatra, ez idő alatt írta eclogáit.

Idilli költőként ismerjük meg, ám az erőltetett menet során összetörik, kibontakozik a sorsvállalás költészetében.

Kérdéseket tesz fel:

-   Mi a várható sors?

-   Mi ennek az értelme?

Ez a küldetés nem újszerű.

Radnóti nem menekül el, lángként őrzi a humanizmust az embertelenségben, mikor ő is halálra van ítélve, ezzel mártír szerepet vállal. Nem csak művészi, hanem tényleges értelemben is, elmenekülhetne, de nem teszi, felvállalja az erőltetett menetet.

Ebből is tudhatjuk, hogy az a vád, hogy azért vette fel a katolikus vallást, hogy meneküljön csak rágalom. Tudja, hogy a közösségért felelősséggel tartozik.

Kezdetben költészetének meghatározója az életöröm, erotika, pogány szemlélet.

Az idill végig megvan a körülmények és a vers hangulata között egyre nagyobb a szakadék.

Járkálj csak halálraítélt

• 1936-ban jelent meg azonos című kötetben
•  követendő magatartás megfogalmazása egyszerű mondatokban, a közmondások szintjén érvényesül
• a mártírsors érzése összefonódik az élet derűs élvezetének vágyával
• A szerelem, az otthon, a barátok, a kultúra gyönyörűségeit naplószerűen szólaltatta meg.
• A költemény az érzékletes képekben él, a félelem és a tisztaság is csak kijelentés. 
• Bibliai kép (Jézusok), a gyermek jelzővel növeli az ártatlanságot

Eclogák:

• Utolsó éveiben Radnóti lírájának tartalma és lényege: küzdelem a költészet eszközeivel a megtébolyult embertelenség ellen. Egy sajátos antik műfajt újít fel és honosít meg a háborús esztendőkben: az eklogát.
• Az ő eklogái afféle „háborús idillek”: a háború borzalmai között őrzik a békés élet szépségét. (művészet és szellem ereje)
• Az ekloga (ecloga) görög eredetű lírai műfaj, gondolatok, érzések szembesítésére alkalmazott dialogikus forma amely idilli, bukolikus azaz pásztori világot mutat be hexameteres verseléssel. Eredetileg szemelvényt jelent.
• Theokritosz (Kr. e. 3. század) szicíliai görög költő hagyatékában maradt ránk 31, hexameterekben írt rövid költemény; ezeket eidüllionnak („képecske”) nevezték el. Ebből származik az idill szó. Theokritosz költeményeinek legeredetibb darabjai a bukolikák: párbeszédes pásztori költemények. A görög költő bukolikáit a fiatal Vergilius (Kr. e. 70-19) honosította meg a római költészetben. Ezekből tíz válogatott költeményt adott közre Eclogae („szemelvények”, „válogatások”) címmel. Vergilius óta az utókor az ecloga szót is használta bukolika helyett műfaji megnevezésként.
• A magyar irodalomban a pásztori költészet komoly hatással volt Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály műveire. Radnóti Miklós költészetében válik az ekloga az életmű reprezentatív műfajává, kifejezve a személyes sors, a költői feladat, a társadalmi-politikai helyzet legfontosabb problémáit.
• Radnóti is fordította Vergilius eclogáit ( a Pásztori Magyar Vergilius című kötet számára lefordította Vergilius IX. eclogáját), valamint 8 eclogát és egy előhangot írt.

Hetedik ecloga

• 1944-ben jelenik meg, a bori lágerben született első költeménye
• Fanninak írta
• hexameterben íródott
• megszólítás bizalmas, csak egy emberhez szóló beszéd
• szerelmi vallomásként zárul
• minden szakasz egy egység, de ezek között kapcsolatok vannak
• szóismétlések, párhuzamok
• a borzalmakat úgy írja le mintha természetes lenne
• látomásos vers
• második szakaszban az otthonát idézi fel
• a harmadik részben a versírást fogalmazza meg
• a negyedik szakaszban fontos szerepet játszik az alliteráció
• az ötödik szakaszban visszatér a kezdeti képhez, a képzelet ragadta el, de a valóság visszarántotta
• utolsó szakaszban elhangzik a vallomás mely a kétségbeesés és számvetés is, a vágyakozás és a kétségbeesés együttes megfogalmazása : "nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár."

Erőltetett menet

• Radnóti búcsúverseinek egyike
•  a vers szerkezete egy belső vita alakulását követi
• egyes szám harmadik és első személyű fogalmazás
• kételkedés és a bizakodás egymásba csúszása
• a kétségbeeséstől a lázas reménykedésig ível
• a keserűen gúnyos dünnyögés hangos kiáltozásba vált
• a beletörődés, a valóság képét a belső lelkesültség, a boldogság látomása váltja föl

Razglenicák

• a versek Radnóti naplóversei közé sorolhatók
• a szó magyarul képeslapot jelent
•  egy halálba tántorgó ember, egy kivételes érzékenységű és erkölcsű költő feljegyzései
• az első kettőben még az idilli hangulat megvan ám a második kettőben a költő teljesen összeomlik, már nem is rímelnek a versek