A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvcsoport ugor ágához tartozik.

Nyelvrokonság: az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közöd ős-vagy alapnyelvből származnak

Nyelvcsalád: a nyelvek genetikus alapon való felosztása.

A nyelvek közötti rokonság megállapítására a nyelvrokonítás tudományos eljárását dolgozták ki. Nyelvünkben kb. 700- 800 finnugor eredetű szó található.

A nyelvrokonság bizonyítékai:

• a szabályos hangmegfelelések
• az alapszókincs közös jellege
• a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága
• a nyelvtani eszközkészlet hasonlósága
• egyéb segédtudományok (régészet, antropológia, néprajz stb.) bizonyítékai

A szabályos hangmegfelelések

-        az ősi örökségből megmaradt szavakban történt szabályos eltérések, szabályos különbségek

-        az idők során bekövetkezett hangtani változások a rokon nyelvekben szinte minden esetben szabályszerűen történtek

Pl.: a magyar nyelv szókezdő f hangja, amely a finnugor nyelvekben a p hangnak felel meg: puu (finn)- fa; poika- fiú; punoa- fon; pää- fej vagy kota- ház; käsi- kéz; kivi-kő; kolme- három szavak, ahol a k vagy h szókezdő betű attól függ, hogy magas vagy mély magánhangzó követi

Az alapszókészlet szabályos megfelelése

Alapnyelvi szavak:

• névmások: magyar te; lapp ton; finn sinä
• az egyszerű számok: magyar két; lapp kykt; finn kahte
• a testrészek elnevezései: magyar szem; lapp csjalm; finn silmä
• rokonságnevek: magyar fiú; finn poika
• természeti jelenségek: magyar tél; lapp tálevé; finn talve
• az állatvilág neve: magyar lúd; finn lintu (madár)
• a növényvilág neve: magyar fa; finn puu
• az ásványok neve: magyar kő; finn kive
• a lakás, eszközök, ruházat elnevezései: magyar ház; finn kota
• a táplálkozás szókincse: magyar lé; lapp liébma (halleves); finn lieme
• helyzet: magyar al; finn ala
• elemi cselekvéseket jelölő igék: magyar mén, men (megy); finn mene
• tulajdonságok, mennyiségek: magyar hosszú; vogul chosa

A rokon szavak jelentéskörének hasonlósága

Az eltéréseket a jelentésváltozások törvényével meg lehet magyarázni. A kéz vagy a három szavunk jelentése a többi finnugor nyelvekben is ugyanaz, mint a magyarban. De a ház szavunkat tekintve, melynek finn megfelelője a kota szó, már jelentéseltérést figyelhetünk meg. A finn kota szó jelentése ’kunyhó, főzőház’, de más rokon nyelvekben a ház szó jelenthet vadászsátrat vagy putrilakást is.

A rokon nyelvek hasonló nyelvtani rendszere

Pl. a magyarral rokon nyelvek mind agglutináló (toldalékoló) jellegűek. Az uráli nyelvekben az igei személyragok egy része és a birtokos személyjelek személyes névmásból alakultak ki. Közös sajátosságuk még, hogy a birtokos személyjelek kifejezik a birtokos, sőt a birtok számát is. Legtöbb uráli nyelvben az E/1. személyű birtokost –m toldalékkal jelölik ( pl. magyar fejem; cseremisz attam ’atyám’.

Határozók hármas irányultsága: honnan?; hol?; hová?. Finnugor elemből származik a –k többesjel, a középfok –bb jele és az igei idő- és módjelek. A magyar –i birtoktöbbesítő jel a finn nyelvben a többes szám jele.

A mondattan, szórend körében is vannak egyezések. Pl. a névszói állítmány megléte a finnugor nyelvekben (pl. a sas madár), valamint a jelző és jelzett szó szórendje.