Retorika= szónoklattan

3 csoportja van:

-        törvényszéki beszéd

-        tanácsadó beszéd (álláspontunk van, afelől szeretnénk meggyőzni a hallgatóságot pl. politikai beszéd, osztályfőnök

-        bemutató (alkalmi): pl. kitüntetés átadása, kiállítás megnyitása

Szónok tulajdonságai: előadó képesség, felkészültség, hitelesség

A szövegszerkesztés menete:

1. Az első lépések:
   (Feladat elvállalása-> értelmezés->) Témaválasztás, címadás, a témának és a kommunikációs céloknak megfelelő szövegtípus kiválasztása. (érvelő szövegnek: témajelölő cím).
   A beszéd kommunikációs körülményei: kinek, milyen céllal, milyen helyzetben adjuk elő a szöveget (beszédhelyzet).
   Anyaggyűjtés előtt elővázlat írása -> céltudatosabb gyűjtés.
2. Anyaggyűjtés: A beszédhez szükséges adtok, tények, gondolatok gyűjtése.

Forrásai: mások tapasztalatai, ismeretei -> könyvből, filmből, internetről, személyes beszélgetésből; saját ismereteink, tapasztalataink hitelesebbé teszik beszédünket. (megfigyelések, kísérletek, kapcsolatok, utazások, olvasmányok).-> következtetések levonása, egyéni ötletek -> meggyőző beszéd.

3. Az elrendezés:

Pl. Venn- diagram, fürtábra, kérdések- problémák felvetése, T- tábla, szemponttáblázat.

Az anyag elrendezésekor alakul ki a beszéd váza. Csoportosítjuk az összegyűjtött ismereteket, tényeket, adatokat. Kiválasztjuk a fontosabb gondolatokat -> tételmondatok. Ezek köré rendezzük a kevésbé fontos gondolatokat, ezekből épül fel a vázlat, amiben szerepelhetnek kulcsszavak, fontosabb nevek, adatok is.

4. A befogadást és megértést segítik a következő elvek:

Egység elve: a szöveg tárgyára vonatkozzon mindaz, amit mondunk vagy írunk.

Haladás és folyamatosság elve: minden mondat továbbvigye a téma kifejtését vagy új nézőpontból mutassa be azt.

A mondanivaló logikus elrendezésének elve: nem elég összekapcsolni a szövegrészeket, logikus sorrendbe kell állítani őket.

A mondanivaló arányos elrendezésének elve: a szövegrészek terjedelmét, az egyes részek kifejtettségét a szöveg egészéhez, a kommunikáció céljához igazítsuk. Nagyobb teret és időt kapjanak a fontosabb részek.

A fokozatosság elve: az összegyűjtött anyag elrendezésekor mérlegelnünk kell: mi a fontos, és mi kevésbé fontos a szöveg egészének a szempontjából. Meggyőző beszédben a fontosabb részeket a szöveg élére vagy végére kell tenni.(A szövegünk a teljesség és a befejezettség érzését keltse.)

5. A szöveg kidolgozása:

Megírás szerkezeti egységek figyelembe vételével:

-    bevezetés: fókuszmondat-> legfontosabb állítás. Technikák a bevezetésnél: váratlan személyes példa vagy kérdés vagy idézet; történelmi hivatkozás; tudományos adat

-    tárgyalás: tételmondatok+ érvek

-    befejezés: érzelmi betetőzés+ összegzés

• Megfogalmazzuk a végleges mondatokat, csiszoljuk, színezzük a szöveget.
• Kiválasztjuk a legalkalmasabb stíluseszközöket.
• Ügyelünk a nyelvhelyességre, helyesírásra.
• Előadásmód megtervezése (nem nyelvi eszközök alkalmazása).
• Az emlékezetbe vésés és az előadás:

A lényeges érveket, néhány idézetet, hatásos beszédfordulatokat, akár az egész szöveget érdemes megtanulnunk, majd próbabeszédet tartanunk à önellenőrzés+csökkenti a lámpalázat.

• Törekedjünk a spontánnak tűnő, természetes, szabad beszédre.
• A felolvasás a legkevésbé alkalmas forma nyilvános előadásra.

6. Végül: A szöveg előadása.