A keresztény magyar állam megalapítása
1. Az államalapítás okai
- a 955-ös augsburgi vereség után nyugat felé lezárulnak a kalandozások, létrejön a
Német-római Császárság, Európa legnagyobb birodalma
a németek és a bizánciak szerződést kötnek egymással, uralkodóik összeházasítják gyermekeiket; a Kárpát-medence két nagy birodalom harapófogójába kerül, össze kellett fogni a törzseket, hogy védekezni lehessen ellenük, különben a magyarság végveszélybe került volna
- ahhoz, hogy a magyarok az európai országokkal békében éljenek, ne tekintsék legyőzendő, idegen pogány népnek, szükség volt a kereszténység felvételére→ a minden országban jelenlévő egyház magyarországi megalapításával a királyok egy olyan szervezetet tudhattak maguk mögött, amely külföldön diplomáciai szolgálatot teljesített, írni-olvasni tudó papjai pedig hasznosak voltak az állam irányításakor
- a kalandozások során megerősödött, harcias fegyveres réteget törvényekkel korlátok közé kellett szorítani, hogy ne borítsa fel a közrendet
2. Géza fejedelem uralkodása
- Árpád dédunokája, Szent István apja, 970 k. – 997-ig uralkodott
- névleg veszi fel a kereszténységet („van olyan nagy úr, hogy két istent is imádjon”)
- leveri a rivális dunántúli törzseket, egyeduralmat hoz létre
- békét köt a németekkel, élete végén lovagokat és papokat hív be az országba, akik
a bajor herceg lányát, Gizellát , István leendő feleségét kísérik→ megalapítják Pannonhalmát, az első magyarországi kolostort, amely máig a bencés rend magyarországi központja
3. Szent István uralkodása (997 – 1038)
- pogány neve Vajk, keresztényként a hithű uralkodó példáját követi→ fiához, a később vadászbalesetet szenvedő Imre herceghez írott Intelmeiben a felebaráti szeretetet hirdető egyházzal való együttműködésre, türelmes uralkodásra és a zsarnokoskodás elkerülésére szólít fel
- uralkodása legelején, 997-ben le kell számolnia a somogyi Koppány herceggel, aki
régi szokás szerint, mint a család legidősebbje követeli a trónt→ a német lovagok segítségével győzelmet arat felette
- 1000 körül megkoronázzák a Rómából küldött koronával → hittérítő munkája láttán a pápa elismerése: „Én csak apostoli vagyok, de István igazi apostol.”→ utódai, a magyar uralkodók „apostoli királyoknak” címezték magukat
- az ellenséges törzsfők legyőzése után az istváni állam megalapítása a vármegyék kialakítását jelentette a vármegye irányítója az ispán volt, aki a király nevében igazgatta a területet a megye központjából, a földvárból
- püspökségeket alapít az országban; az egyháznak nagy földbirtokokat adományoz, elrendeli, hogy a termény tized részét az egyháznak kell beszolgáltatni → törvényeiben előírja, hogy tíz falunak kell egy templomot építenie, ahol kötelezővé teszi a részvételt a misén; ennek napja a templom körül tartott vásár napja lett (vasárnap), amelynek megrendezése vonzóvá tette a misére járást
- a németek uralma végén támadást indítanak ellene, melyet visszavert
- Fehérváron megalapítja a későbbi koronázó bazilikát, ahol eltemetik→ a középkorban a királyokat szinte kivétel nélkül itt koronázták meg, több királyunknak is temetkezési helyévé vált, ma már csak romjai láthatók
- 1038-ban hal meg, legendája szerint halála előtt Szűz Mária védelmébe ajánlja az országot; ötven évvel később László király korában avatják szentté
4. Szent István emlékezete
- évszázadokon át a nemesség Szent Istvántól kapott jogaira hivatkozott
- emléknapján, augusztus 20-án a középkori királyok évente egyszer törvénynapot tartottak Fehérváron, amikor bárki jogorvoslatért fordulhatott hozzájuk
- hamvai jelképessé váltak, a tatárjárás idején a tengerpartig menekítették az ellenség elől; ökölbe szorított jobb keze, a Szent Jobb a mai napig tisztelt ereklye
- koronája eltűnt, a mai Szent Koronát hosszú ideig az övének tartották, mely minden hatalom forrása lett