1. A rendszer működése 1956 és 1988 között Kádár János állt a pártállam, a kommunista diktatúra élén, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára. 1956-ban szovjet tankok hozták be Budapestre. Az elégedetlenség elkerülése érdekében politikája alapjának mindig is az életszínvonal javítását tartotta, még a nyolcvanas években is, amikor már csökkent a gazdasági termelés.

                                                                                                     ↓

- a rendszerben csak egy párt működött, de a korábbiakhoz képest enyhült a terror, a forradalmároknak adott 1963-as amnesztia után politikai okokból nem hoztak halálos ítéleteket, a rendőri fellépést továbbra is fenntartották

- a szólásszabadságot korlátozták→      a művészeti életben az öncenzúra gyakorlatát honosították meg: Kádár kultúrpolitikusa, Aczél György a 'három T' rendszerét ('tilt, tűr, támogat') alkalmazva késztette az embereket korrekcióra      

- a magánéletbe nem akartak már annyira beleszólni, mint a Rákosi-rendszer idején a különböző 'önkéntes' munkákkal, mozgalmi élettel, a szabadidő elvételével (Kádár hatvanas években megfogalmazott jelszava: "aki nincs ellenünk, az velünk van").        

-az ún. "puha diktatúra" idején is sok ezer besúgót alkalmazott a III/3-as titkosszolgálat a gyanús emberek megfigyelésére; mindannyiuk nevét még ma sem ismerjük, az ügynökakták nyilvánossága a rendszerváltás utáni korszak egyik politikai problémája

2. Az államgazdaság időszakában a gyáraknak, földeknek nem volt saját tulajdonosuk, minden az állam kezében volt       a tervgazdaság keretében, más kommunista országokhoz hasonlóan három- vagy ötéves tervekben határozták meg, mit kell termelni, nem a piac (a lakosság vásárlóigénye) döntött, a folyamatos kereslet miatt állandósult az áruhiány

a vállalatoknak juttatott forrásokat a központban osztották szét és a bevétel is oda folyt be, ezzel biztosították a párt egyeduralmát  →     a rendszer meghatározó része volt a tervalku: a vállalatvezetők lobbija, érdekérvényesítése, politikai befolyása döntötte el, ki mekkora anyagiakat kap a fejlesztéshez   →    előnyös tervalku esetén a vállalat nem volt igazán érzékeny sem a költségekre, sem a bevételre; 1968-ban gazdasági reformmal próbálták növelni a vállalatok önállóságát, de Kádár ezt elutasította

- a magyar gyárak nagyobb részben csak a kommunista országokba szállítottak, a KGST-n belül meghatározták, Magyarországnak milyen termékek gyártására kell ráállnia  →     a szovjetekkel kialakították a cserekereskedelem (barter) rendszerét: a műszaki cikkekért cserébe nyersanyagot (földgázt és kőolajat) kaptunk

a gyárak egy része a keleti versenytársakhoz képest jó minőségben termelt (Videoton, Ikarus, Rába, stb.), de a vasfüggöny miatt a fejlett nyugati technológiához nem lehetett hozzáférni

                                                                                             ↓

a mezőgazdaság termelése megnőtt, a magyar falu életszínvonala nagyot javult   ↔        az árukat nagyrészt az orosz piacon adták el, ahol nem számított igazán a minőség

3. A magángazdálkodás engedélyezése komoly energiákat szabadított fel, jelentős mértékben ennek volt köszönhető az életszínvonal javulása (második gazdaság)

                                          ↓

a, háztáji gazdaságokban a belterjes növénytermesztés jelentősebb volt, mint a TSZ-ekben

b, a Gazdasági Munkaközösségek (GMK-k) kisiparosi munkát végeztek, részben magánrendelésre, a gyár eszközeivel→       az emberek csak a magángazdaságban voltak igazán érdekeltek abban, hogy többet termeljenek, a gyárakban és a TSZ-ekben gyakorivá váltak a lopások

- a gyarapodni vágyó, törekvő, egyre műveltebbé váló (kis)polgári réteg nem válhatott tulajdonossá, helyette fogyasztó maradt →      a javak (ház, kocsi, tv, hűtőszekrény, hétvégi telek) megszerzése érdekében a második gazdaság sok energiát vett el, romlott a lakosság egészségi állapota, a közügyektől elfordultak az emberek, az egyéni érdekek kerültek előtérbe

4. A népesség száma kezdetben jelentősen növekedett, még 1953-ban Ratkó Anna egészségügyi miniszter rendelte el az abortusztilalmat →      a Ratkó-korszakban sok gyerek született, de a nők tömeges munkába állása, az anyagi gyarapodás nehézkessége és a tilalom feloldása után elvégzett abortuszok nagy száma miatt a '80-as évektől csökken Magyarország lakossága

5. A rendszer válsága szembetűnővé vált akkor, amikor a gazdaság már nem tudott lépést tartani a nyugati országokkal, a minőségi fejlesztéshez hiányzott a tőke és a technikai tudás

- az árakba be volt építve az állami támogatás (3,60 ft-os kenyér, olcsó OTP-kölcsön a házépítéshez, stb.), mindenáron növelni kellett az életszínvonalat, amit már csak nyugati kölcsönökkel, az ország eladósításával lehetett elérni

                                                                                                          - elbocsátásokról nem eshetett szó, de sok embert feleslegesen foglalkoztattak (kapun belüli munkanélküliség); a veszteséges üzemeket (bányák, kohók) nem zárták be, a nyereséges üzemek rovására is működtették őket