1. A totális állam eszméje a XX. században valósult meg, mikor meghirdetői, a kommunista és fasiszta pártok vezetői hatalomra kerültek

jellemzői: - egyetlen párt gyakorol diktatúrát az országban, vezetőjét tévedhetetlennek tartják

- a vezető alakok világjobbítónak szánt gondolatokat, ideológiákat fejtenek ki: a kommunisták racionális alapon (anyagi javak igazságos elosztása), a fasiszták irracionális alapon ('felsőbbrendű faj', 'vértestvériség', alsórendűnek tartott népek kiirtása, stb.)

- a diktatúrára a társadalom mozgósítása miatt van szükség: céljaik érdekében át akarják nevelni az embereket, hogy az államnak engedelmeskedő közösségi lénnyé váljanak és megfeleljenek a követelményeknek (áldozatot vállaló munkás és katona, gyermeket nemző családanya, stb.)

- a cél egy elképzelt ideális társadalom megteremtése, ennek nevében minden más gondolkodást elvetendőnek és üldözendőnek tartanak

2. A kommunizmus elméletét összegzően először Karl Marx és Friedrich Engels foglalta össze 1848-ban a Kommunista Kiáltványban

                                                                                     ↓

- elméletük szerint a történelem az osztályharcok története, a gazdagabbak mindenkor a szegényebbek kizsákmányolására törekedtek, szembenállásuk folyamatosan változtatta a világot

- az újkorban a tőkével rendelkező gyártulajdonosok (burzsoák) és a munkások (proletárok) állnak szemben egymással→     a burzsoáknak csak a minél nagyobb haszon elérése az érdekük, a proletárokat emiatt korlátlanul kizsákmányolhatják

- a munkásoknak forradalom útján kell átvenniük a hatalmat a burzsoáktól, meg kell szüntetniük a gyárak, földek magántulajdonát és köztulajdonba kell őket venni

- a cél a kizsákmányolás nélküli társadalom (a kommunizmus) megteremtése, melyben megszűnik a pénz és az állam, mindenki szükségletei szerint részesedhet a megtermelt javakból

A kommunista elmélet hibái: - a történelemben a különböző népek vagy birodalmak tagjait társadalmi helyzetüktől függetlenül is összeköthette közös nyelvük, vallásuk, más népek meghódítására irányuló erőfeszítésük vagy egy kiemelkedő vezető uralma

- az ember nem hibátlan, hanem gyarló, önzésre hajlamos lény, akit az állam törvényei és saját anyagi lehetőségei korlátoznak

- a célok megvalósítása érdekében proletárdiktatúrát kíván megvalósítani, amely sérti az egyéni szabadságot, korlátozza a vitát és a közügyekbe való beleszólás jogát

- nem lehet korlátlanul kizsákmányolni a munkásokat, mivel ők jelentik a vásárlóerőt, a modern államok pedig szabályozzák a minimálbérüket

- a köztulajdont nem kezelik az emberek akkora gondossággal, mint a magántulajdont

- a központosított, újraelosztó országok tervgazdálkodást vezetnek be, ahol nem a piac (az emberek igényei), hanem az állam döntése határozza meg a keresletet és a kínálatot

- nem számol a technikai fejlődéssel, amely kielégíthetetlenné teszi a fogyasztók igényeit

- a maguknak termelő kisiparosok, kisvállalkozók létjogosultságát elvben nem ismeri el

3. Kommunisták Oroszországban 1917-ben Oroszország háborús vereségét kihasználva a bolsevikoknak nevezett kommunisták szervezett hatalomátvétellel jutottak uralomra, több évig tartó polgárháború után megszilárdították uralmukat, 1922-ben létrehozták a Szovjetuniót

                         ↓

vezetőjük, Lenin Marxhoz képest kiemelt jelentőséget szánt az eszme megvalósításakor a kommunista pártnak; a "forradalom élcsapatának" nevezte, amely tévedhetetlen, ezért jogosult arra, hogy diktatúrát vezessen be

- a terrort Lenin vezette be, hogy likvidálja a magántulajdonnal rendelkező rétegeket (gazdagabb parasztok= kulákok, nemesek, gyárosok ), papokat, katonatiszteket, stb., akik nem hittek az önzéstől mentes társadalomban

4. A sztálini diktatúra A huszas évekre világossá vált, hogy nem tör ki a kommunista világforradalom, helyette erőltetett módon fejleszteni kell Oroszországot, hogy helyt állhasson a világhatalmakkal szemben, a népet pedig diktatórikus módszerekkel kell elválasztani a külvilágtól    

                                                                                               ↓

- Sztálin, Lenin követője a hatalomban feltámasztotta a régi orosz birodalmi igényeket, az osztályharc országok közötti harccá vált

- az erőltetett iparosítás eredményeként a Szovjetunió ipari termelése az USA-hoz képest kb. 5%-ról 40%-ra nőtt ("faekétől az atombombáig"), mindez azonban óriási anyagi- és emberáldozatokkal járt együtt, a terror különböző módokon nyilvánult meg

                                                                                                  ↓

a, a harmincas évek elején erőszakos módszerekkel elvették a parasztok földjeit és termelőszövetkezetekbe (kolhozokba) kényszerítették őket (kollektivizálás)→        a rossz szervezés és az élelmiszer rekvirálása miatt az ország legnagyobb gabonatermő területein, Ukrajnában és Dél-Oroszországban tömeges éhínség tört ki 1932-33-ban→       a holodomornak nevezett népirtás során kb. hatmillióan haltak meg, tudatosan idézték elő, hogy élelmet juttathassanak az iparosított városoknak és fenntarthassák a gabonaexportot

b, a cári Oroszországban is létező kényszermunka mértékét a kommunisták a sokszorosára növelték, mikor létrehozták a munkatáborok rendszerét, a GULAG-ot →        az ingyenmunkának komoly szerepet szántak a termelés felfuttatásakor, de a gyakran gépek nélkül, kézzel végzett munka alacsony hatékonyságú volt, milliók haltak meg a rossz körülmények között

c, vélt vagy valós politikai ellenfeleivel Sztálin tömegesen számolt le, gyakran rendeztek a nyilvánosság számára koncepciós (előre megtervezett) kirakatpereket, hogy a rendszer 'ellenségeinek' létezését igazolva mozgósítsák a társadalmat →      az ún. Nagy Terror idején, a harmincas évek végén százezreket végeztek ki