A rendszerváltás utáni magyar társadalom

1. A Kádár-rendszer öröksége Az 1980-as évek végére nyilvánvalóvá vált a kommunista diktatúra csődje: az ország külföldi államadóssága megközelítette a 20 milliárd dollárt, a gazdaság javarészt korszerűtlen termékeket állított elő, amiket leginkább csak a keleti, kommunista országokban tudott eladni, addig, amíg az ottani piacok össze nem omlottak

                                                                                        ↓

a rendszerváltást elsősorban az tette lehetővé, hogy Mihail Gorbacsov és a szovjet vezetés fokozatosan feladta Kelet-Európa országait; a diktatúra enyhülésével a nyolcvanas évek végén új pártok (MDF, SZDSZ, Fidesz, stb.) alakulhattak, amelyek a hatalom átvételét tűzték ki célul

    

- lehetővé vált az 1956-ban történtek átértékelése is, mikor 1989-ben újratemették Nagy Imrét és társait→       az esemény a rendszerváltás szimbolikus eseménye volt, mivel az újratemetéssel egyben ítéletet mondtak a Nagy Imrééket elítélő, a forradalmat több, mint harminc éven át ellenségesnek minősítő Kádár-rendszer felett

 

- 1990-ben demokratikus választásokat tartottak, mely után Antall József alakított kormányt pártja, a Magyar Demokrata Fórum(MDF) élén; az utódpárt(MSZP) súlyos vereséget szenvedett

                                              ↓

az új kormánynak súlyos társadalmi és gazdasági problémákat kellett kezelnie:

a, az orosz piac összeomlott, nyugaton pedig nem lehetett tömegesen eladni az árukat, a magyar tulajdonú ipart le kellett építeni; a bányászat, a kohászat, a gépipar, műszeripar nagyobb részben megszűnt, főként csak az élelmiszeripar és a vegyipar maradt talpon

b, a TSZ-ek többsége megszűnt, az igénylők kárpótlással visszakapták a kommunista időkben elvett földjük értékét

                                                                                          ∨
több százezer ember elbocsátásával a munkanélküliség a semmiből 16 %-osra nőtt, mára 10 % körül van  →     értéke nem kiugróan magas Európában, de a rendszerváltás után az elbocsátottak többsége állami eltartottá vált (segélyezett munkanélküliek, tömeges rokkantnyugdíjazás)  →    az erre ráfordított pénzek mellett Európában nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatottság

 

2. A magánosítás (privatizáció)több formában jelentkezett:

a, az ún. spontán privatizáció a nyolcvanas évek végén zajlott, még a kommunista párt uralma alatt; ennek során az állami vállalatok vezetői vagy más, befolyással rendelkező emberek, külföldi befektetők különböző eljárásokkal saját tulajdonba vették a cégek vagyonát →      az eljárás szabályozatlan volt; mivel az az állam nem ellenőrizte és a tulajdonszerzést alapvetően az döntötte el, kinek vannak jó kapcsolatai, a spontán privatizációt nagy társadalmi elégedetlenség kísérte

b, a kis- és középvállalkozások tömegesen alakultak ki a rendszerváltás után, jellemzően a Kádár-kori 'második gazdaság' törekvő, vállalkozó kedvű iparosaiból, földművelőiből→         fennmaradásukat a magas adók és az erős külföldi verseny mellett gyakran a nagyvállalatoknak alárendelve (alvállalkozóként) kell biztosítaniuk

c, a külföldi tőke beáramlása már a rendszerváltás előtti években megindult →      az ipari tömegtermelést zömmel nyugati és japán cégek végzik; hatékonnyá tették a termelést, fejlett technológiát hoztak be, alkalmazták a munkanélkülieket, ittlétüket az alacsony bérek indokolják

 

3. Politikai konfliktusok

 

- a rendszerváltás utáni első jelentősebb utcai megmozdulás az 1990-es ún. taxisblokád volt→ a Szovjetunió elkezdte valós (világpiaci) áron árulni a kőolajat, emiatt a kormány nyílt ígérete ellenére drasztikusan növelte benzin árát, a taxisok tiltakozásként lezárták a vidéki és budapesti utakat, hidakat, ellenzéki politikai támogatással →      a válság után elterjedt az a hit a magyar politikai kultúrában, hogy ésszerű gazdasági lépéseket nem lehet nyíltan, a fedezet nélküli kádári jóléti támogatásokhoz szokott tömegekkel szemben meglépni

 

- népszerűtlen intézkedései és a hozzáértés gyakori hiánya miatt az MDF súlyos vereséget szenvedett az 1994-es választásokon, az MSZP újra megerősödve jelentős győzelmet aratott Horn Gyula vezetésével

                                                                                             ↓

az államkassza óriási hiányban volt, emiatt 1995-ben súlyos megszorításokat vezetett be Bokros Lajos pénzügyminiszter (Bokros-csomag) →          intézkedései: a, felgyorsította az inflációt, emiatt a jövedelmek, bérek értéke rövid idő alatt a negyedével csökkent b, bevezette a tandíjat, csökkentette a GYES-t, növelte a nyugdíjkorhatárt c, pár év alatt jelentősen csökkentette az államadósságot, megnövelte az ország fizetőképességét, ami a külföldi beruházási kedv növekedéséhez vezetett, az import elkezdte meghaladni az export mértékét

                                                                                        ↓

a Bokros-csomag megszorításait a Horn-kormány jelentős részben az energiaszolgáltatók (villamos-, víz-és gázközművek) külföldi kézbe adásával, a befolyó bevételek szétosztásával próbálta enyhíteni →      a közszolgáltatások, a nyugdíjak és a segélyek biztosítását ebből az összegből csak rövid ideig lehetett fedezni, a 2000-es években újra nagyot nőtt a magyar államadósság

 

4. Gazdasági problémák 10 dolgozóra 8 eltartott jut, alacsony a foglalkoztatottság, emiatt csak magas adókkal tarthatja fenn magát az állam, ami akadálya a gazdaság növekedésének

                                                    ↓

a magas adószint ellenére a közszolgáltatások (rendfenntartás, egészségügy, oktatás, tömegközlekedés, stb.) pénzhiányban szenvednek, fejlesztésük az európai uniós támogatások nélkül lényegében megvalósíthatatlan volna

 

4. Társadalmi problémák A népesség számának csökkenése, az átlagéletkor növekedése a jelen és a jövő szempontjából a legnagyobb, megoldhatatlannak látszó probléma

 

- az anyagi gyarapodás igénye a romló gazdasági körülmények ellenére is fennmaradt→       a gyermekvállalási kedv csökkenése mellett a 2000-es évektől a lakosság fokozatos eladósodása mutatkozik meg