A magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvcsoport ugor ágához tartozik.

Nyelvrokonság: az egy nyelvcsaládba tartozó nyelvek közöd ős-vagy alapnyelvből származnak

Nyelvcsalád: a nyelvek genetikus alapon való felosztása.

A nyelvek közötti rokonság megállapítására a nyelvrokonítás tudományos eljárását dolgozták ki. Nyelvünkben kb. 700- 800 finnugor eredetű szó található.

A nyelvrokonság bizonyítékai:

• a szabályos hangmegfelelések
• az alapszókincs közös jellege
• a rokon szavak jelentéskörének hasonlósága
• a nyelvtani eszközkészlet hasonlósága
• egyéb segédtudományok (régészet, antropológia, néprajz stb.) bizonyítékai

A szabályos hangmegfelelések

-        az ősi örökségből megmaradt szavakban történt szabályos eltérések, szabályos különbségek

-        az idők során bekövetkezett hangtani változások a rokon nyelvekben szinte minden esetben szabályszerűen történtek

Madách:

• 1823-ban született
• filozófiát tanult
• aljegyzőként, képviselőként dolgozott

Az ember tragédiája

• Arany Jánosnak küldi el, ő segít a javításban és a kiadásban
• 1861-ben adja ki a Kisfaludy Társaság
• a Nemzeti Színház 1883-ban mutatta be először
• több nyelvre is lefordították

Kialakulásának körülményei:

• a korszakra jellemző fizikai alkotás
• a költő csalódott a liberalizmus elveiben egy tökéletes állam létrehozásában
• öccse meghal a szabadságharcban
• nővérét meggyilkolják
• hatottak rá a korabeli nézetek (Nap kihűlése, emberiség kipusztulása)

Shakespeare:

• dolgozott színész, író, rendező és színházrészvényesként
• Globe színházban alkotott sokat
•  

1. fiatal évei: V. Henrik, Szentivánéji álom
2. nagy tragédiák évei: Romeo és Júlia, Hamlet, Othello
3. színművek évei: Vihar

Romeo és Júlia

első dráma, aminek a szerelem áll a középpontjában, ami ellentétben áll az addigi érdekházassággal

tragédia (nagy értékvesztések vannak benne: ezek ártatlan emberi életek elmúlása /Rómeó, Júlia, Tybalt, Mercucius,/, illetve erkölcsi vesztességek, mint például a szerelem, a barátság és bizalom pusztulása.)

Realizmus jellemzői:

• a XIX. században a felvilágosodás hatására alakul ki
• szembefordultak a társadalommal, és az eszményítés helyett a valóságot próbálták feltárni.
• valóság ábrázolása, hétköznapok bemutatása
• miliő elmélet – környezet meghatározza az embert
• ember és közösség kapcsolatának bemutatása
• társadalom perifériáját mutatja be
• nem bírál, csak leír, objektív ábrázolás
• Művek:

Stendhal: Vörös és fekete

Gogol: A köpönyeg

Csehov: A csinovnyik halála

A novellákra egyöntetűen jellemző:

• téma aktualitás
• modern kifejezések
• neologizmus
• szereplők illeszkedése mai társadalomhoz
• értékvesztett állapot megjelenése (jelenben)
• kiszólások és szabadfüggő beszéd használata (közelebbi viszony olvasóval)
• keretes, vagy mozaikos szerkezet (jelen és múlt keveredése)

• a Nyugat első nemzedékének tagja
• egész életében szomorú -> jellemző rá a mélabú
• impresszionista költő (impresszió = benyomás)
• fontos versei:

o   tájversek

o   szerelmes versek

1. Tájversek:
   • Fontos a hangulatiság és a pillanat megragadása
   • Nem teljes képet mutat az ábrázolás
   • Csak mozaikszerű részleteket villant fel
   • A színeket, fényeket mindig ábrázolja
   • De mindig érzékelteti az élmény komplexitását
   • A zeneiség (hangzás) az impresszionista versekben mindig szerepet kap
   • jellemző a szinesztézia: (együttérzés, összeérzés)
   • hangulata a mélabú

• magyar humanista költő – emberi sors a középpontban, meg kell felelni eszményeknek, társadalomnak
• Nem találja a helyét Magyarországon, visszavágyik Itáliába

mert:

˙  magyarok nem fogadták jól

˙  nem méltányolták tudását

˙  nagy törés életében, hogy nem értékelik (Saját lelkéhez: „csak nyomorult ember, csak ez az egy sose légy”)

˙  epigrammák helyét lassan átveszik az elégiák

˙  elején erős személyiség, végén már összeroppan (Pannónia dicsérete: „Szellemem egyre dicsőbb és általa híres e föld!”)

• Janus Pannonius célja az volt, mint Balassié is, hogy védje az országot, csak ő ezt a műveltséggel akarta elérni. Szerinte „hívő ember költő nem lehet”, mivel a vallás korlátozza a művészetet. Balassinál ezzel szemben megmarad a vallásos kötődés.
• Janus Pannonius kedveli a klasszicista antik mintákat, míg Balassi költészete a trubadúr költészethez nyúlik vissza,a középkorba.

Radnóti Miklós zsidó származású költőnk, származása miatt rengeteg sérelem éri.

Felesége Gyarmati Fanni, aki halála után is kitart a költő mellett, 2014-ben halt meg.

Többször is behívták munkaszolgálatra, ez idő alatt írta eclogáit.

Idilli költőként ismerjük meg, ám az erőltetett menet során összetörik, kibontakozik a sorsvállalás költészetében.

Kérdéseket tesz fel:

-   Mi a várható sors?

-   Mi ennek az értelme?

Ez a küldetés nem újszerű.

Radnóti nem menekül el, lángként őrzi a humanizmust az embertelenségben, mikor ő is halálra van ítélve, ezzel mártír szerepet vállal. Nem csak művészi, hanem tényleges értelemben is, elmenekülhetne, de nem teszi, felvállalja az erőltetett menetet.

született:             1823. jan.1. Kiskőrös, de Kiskunfélegyháza volt gyerekkora színhelye

szülei:                  Petrovics István (mészáros mester)

                             Hrúz Mária (mosónő)

foglalkozásai:

• vándorszínész, statiszta volt a Nemzeti Színházban
• katona volt, 48-as forradalom szerves résztvevője (Nemzeti dal)
• Bem József seregében szolgált, de felmentették a szolgálat alól

felesége:             Szendrey Júlia

fia:                        Petőfi Zoltán

halála:                 ismeretlen körülmények, 1849. Segesvári csata után eltűnt

A magyar romantika és szabadságharc nagy alakja.

Kosztolányi Dezső

A Nyugat első, nagy nemzedékének, a századelő művészi átalakulásának a képviselője. Senki a magyar irodalomban nem verselt olyan bámulatos könnyedséggel, tökéletes, bravúros rímeléssel, mint ő.

Homo aestheticus: az alkotás függetlenségét hirdeti. Szerinte a közéleti költészet, haszontalan, mert a költő nem tehet semmit a társadalomért, nincs társadalmi szerepe. Az ilyen költő elzárkózik a politikától.

Rövid életrajz:

-          Szabadkán született 1885-ben, itt végezte gimnáziumi tanulmányait. Apja tanár.

-          Budapesti majd bécsi egyetem, de egyetemi tanulmányait nem fejezte be

-          1901. megjelenik első verse a Budapesti Naplóban.

-          1907. első verseskötetének, a Négy fal között megjelenése

-          1910 feleségül veszi Harmos Ilona színésznőt, akitől később fia születik.

-          1936 súlyos betegségben elhunyt