- fénykorában az athéni és a római állam egyaránt a tulajdonnal rendelkező polgárok összetartásának köszönhette erejét, az uralkodó korlátlan, erőszakos hatalmán alapuló despotikus államoknál sikeresebb közösséget tudtak kiépíteni→           az alsóbb néprétegek mindkét helyen fel tudtak emelkedni a nagybirtokosok mellé, így nagy létszámú volt az azonos jogokkal rendelkezők rétege; mindkét államban meghatározó lépés volt az adósrabszolgaság (a fizetni nem tudók szolgaságba vetésének) eltörlése, ezzel gátat vetettek annak, hogy a lakosok tömegei függésbe kerüljenek a gazdag kisebbségtől

- jellemző különbség a két állam között, hogy Rómában a földbirtokos arisztokrácia meg tudta őrizni vezető szerepét; elitvezérelt állam volt, az athéniek államában ehhez képest kisebb volt a vezetőknek való alárendeltség

1. A Kádár-rendszer öröksége Az 1980-as évek végére nyilvánvalóvá vált a kommunista diktatúra csődje: az ország külföldi államadóssága megközelítette a 20 milliárd dollárt, a gazdaság javarészt korszerűtlen termékeket állított elő, amiket leginkább csak a keleti, kommunista országokban tudott eladni, addig, amíg az ottani piacok össze nem omlottak

                                                                                        ↓

a rendszerváltást elsősorban az tette lehetővé, hogy Mihail Gorbacsov és a szovjet vezetés fokozatosan feladta Kelet-Európa országait; a diktatúra enyhülésével a nyolcvanas évek végén új pártok (MDF, SZDSZ, Fidesz, stb.) alakulhattak, amelyek a hatalom átvételét tűzték ki célul

1. A háborúba lépés előzményei A trianoni döntés után a revíziós törekvések alapjaiban meghatározták a magyar bel- és külpolitikát, Magyarország csak az első világháborúban szintén vesztes Németországtól várhatta elcsatolt területeinek visszajuttatását→     Gömbös Gyula volt az első kormányfő, aki 1933-ban ellátogatott Hitlerhez + a magyar export nagy része Németország felé bonyolódott le

- az első bécsi döntéssel 1938-ban a Felvidék déli része, a második bécsi döntéssel 1940-ben Észak-Erdély került vissza, cserébe Magyarország nyílt szövetséget kötött a németekkel, csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez (Berlin-Róma-Tokió-tengely)

1. Antiszemitizmus a háború előtt A XIX. századtól Lengyelország és Oroszország után Magyarországon élt Európa harmadik legnagyobb zsidó közössége, mely 1848-49-ben, ill. az 1867-es kiegyezés során a többséggel azonos jogokat kapott; a dualizmus időszakában jelentős részük asszimilálódott, beolvadt a magyar társadalomba

- az antiszemitizmus igazán az első világháború után erősödött fel, a régi, középkori eredetű zsidóellenességen túl főleg három mozgatórugója volt:

                          - a dualizmus korában főleg a zsidó (és német) származású polgárság kezében voltak a nagy tőkés vállalkozások; a szociális demagógiával (szegénységet fellázító jelszavakkal) élő pártok le tudták egyszerűsíteni üzeneteiket, ha rendszeresen a zsidókat jelölték meg ellenségnek

1. 1956. október 23-án este a szovjet kommunista párt vezetése még abban bízott, hogy a bevonuló tankok láttán a tüntető tömeg szétszéled, helyette heves harcok törtek ki Budapesten, lezajlott a kommunista uralom elleni első fegyveres felkelés       október 28-án a hadsereg kivonult a városból, ezután pár napon át a szovjetek vitákat folytattak további politikájukról: a, vagy az országból való kivonulás vagy b, annak beigazolódása, hogy csak erőszakkal tudnak rendet teremteni, mindenképpen presztízsveszteséget okozott volna nekik

1. A második világháború után katonai erejét tekintve két nagyhatalom emelkedett ki a győztesek közül: az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió; szuperhatalmaknak nevezték őket; a korábbi gyarmattartó birodalmak, Nagy-Britannia és Franciaország meggyengültek

- a szovjet előretöréstől korábban is tartó Churchill használta először a vasfüggöny kifejezést a háború után tartott fultoni beszédében, amely az amerikaiak és a szovjetek megszállta övezetek között kettéosztja Európát

1. Mao Ce-tung a kínai kommunista forradalom vezetőjeként 1949-ben jelentette be a hatalom átvételét és a Kínai Népköztársaság megalakulását →      hosszú ideig tartó polgárháború után egyesítette Kínát + megszabadította az európai befolyástól, amely a gyarmatosítás óta tartott

- Mao diktatúrája követelte a legtöbb áldozatot minden kommunista ország közül  →     az 1950-es évek végén meghirdette az ún. Nagy Ugrás politikáját: pár év alatt, erőltetett iparosítással kellett Kínának utolérnie a nyugati államok életszínvonalát; vidéken eltörölték a magántulajdont, kommunákat hoztak létre, a hozamot téves növénytermesztési technikákkal próbálták növelni, a vas-és acélgyártást házilag is erőltették ('népi kohók')→      a kísérlet kudarcot vallott, több tízmillióan éhen haltak

1. A rendszer működése 1956 és 1988 között Kádár János állt a pártállam, a kommunista diktatúra élén, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) első titkára. 1956-ban szovjet tankok hozták be Budapestre. Az elégedetlenség elkerülése érdekében politikája alapjának mindig is az életszínvonal javítását tartotta, még a nyolcvanas években is, amikor már csökkent a gazdasági termelés.

                                                                                                     ↓

- a rendszerben csak egy párt működött, de a korábbiakhoz képest enyhült a terror, a forradalmároknak adott 1963-as amnesztia után politikai okokból nem hoztak halálos ítéleteket, a rendőri fellépést továbbra is fenntartották

1. Az államalapítás okai

                     - a 955-ös augsburgi vereség után nyugat felé lezárulnak a kalandozások, létrejön a

Német-római Császárság, Európa legnagyobb birodalma

a németek és a bizánciak szerződést kötnek egymással, uralkodóik összeházasítják gyermekeiket; a Kárpát-medence két nagy birodalom harapófogójába kerül, össze kellett fogni a törzseket, hogy védekezni lehessen ellenük, különben a magyarság végveszélybe került volna

1. 1941-es megtámadásakor az angolszász hatalmak természetes módon támogatták a Szovjetuniót, mivel a németekkel szemben akkor már csak az oroszok álltak harcban Európában (Churchill: "Ha Hitler megtámadná a poklot, volna pár jó szavam az ördögről az alsóházban."); az amerikaiak kölcsönbérleti törvényt hoztak, melynek keretében tízezrével szállítottak járműveket, fegyvereket az oroszoknak:

- az angolok hagyományosan mindig is igyekeztek feltartóztatni az oroszok előrenyomulását (Napóleon közös leverése, a XIX. század óta) emiatt miniszterelnökük, Churchill bizalmatlan volt Sztálinnal szemben, törekedett arra, hogy katonái lehetőleg megelőzzék az oroszok bevonulását Kelet-Európában